6. Összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Általános célunk az elméletsemleges Comprehensive Grammar Resources: Hungarian projekt keretében feltárt főnévi adatok szintaktikai elemzésének megalapozása volt egy olyan legapróbb részletekig kidolgozott elméleti keretben, amely a magyar generatív vonulat sarkalatos pontjait (M1-4) beágyazza a szintaktikai minimalizmus fáziselméletének egy olyan változatába, amelyik a nyomoknak/kópiáknak minden esetben lexikai-szemantikai, pragmaszemantikai, illetve logikai–szemantikai értelmezést tulajdonít. Ez Grohmann (2003; 2009) fáziselmélete (F1-3), a háromtartományos ciklusokkal, ahol thematikus (ΘΔ), diskurzushorgonyzási (ΦΔ) és logikai-szemantikai (ΩΔ) „azonosítást” valósítanak meg a szintaktikai konfigurációk. E konfigurációk egyszerű és nagy mértékben nyelvfüggetlen szintaxist kínálnak, amennyiben Sigurðsson (2009) javaslatát követve (F4) a szokásosnál nagyobb struktúraérzékenységet tulajdonítunk a hangalakot előállító PF-transzfernek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2. szakaszban azt mutattuk be, hogy Alberti (1992–93; 1997; 2006; 2013) Tau modell nevű lexikai-szemantikai elmélete olyan kalkulációját nyújtja az eseményszerkezetek felépítésének lényegében egy hatáslánc formájában, amit triviálisan lefordíthatunk a grohmanni ΘΔ-beli szintaktikai szerkezetekre (F1), illetve a vonzatok ΦΔ-beli kódolására is nyelv-, sőt nyelvtípus-független koncepciót kapunk (F2, F4).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 3. szakaszban az operátortartományt (F3) szemléltettük (ΩΔ).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 4. szakaszban megkezdtük a szófajváltó képzés szerteágazó szintaktikai következményeinek az áttekintését (M4), egy háromciklusos, 3+2+2 tartományos elemzés (F6) bemutatásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 5. szakaszban egy intranzitív és egy tranzitív bemenetű igéből képzett főnévi igenévnek, illetve Ás-főnévnek a szintaktikai konstrukcióit vetettük össze, rámutatva az igei és a főnévi Grohmann-ciklusaik eltéréseire.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen tanulmány középpontjában a részletekbe menő szintaktikai elemzések állnak (2-9. ábra), amelyek kerete korábban egymással nem kapcsolódó elméletek integrációja révén valósult meg a CGR:H évtizedében. A szerzők számára összeállt a magyar mondat- és főnévicsoport-szerkezetek gigantikus kirakós játéka; állunk elébe, hogy a következő évtizedekben részletről részletre összevessük majd alternatív elemzésekkel.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave