Hegedűs Veronika (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII. • Tanulmányok az Átfogó magyar nyelvtan kutatásainak köréből
›
Társas interakciót jelentő nominalizációs szerkezetek kísérletes vizsgálata • An experimental study of nominalization constructions referring to social interactions
›
4. A társas interakciókat jelölő nominalizációk

4. A társas interakciókat jelölő nominalizációk

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4.1. Társas interakciót jelölő nominalizációs szerkezetről akkor beszélünk, ha az inputok olyan tranzitív igék, amelyeknek két <+élő> jegyű argumentuma van, és ezek olyan szereplőkre referálnak, akiknek lehet szándéka, módja, eszköze a cselekvésre. A Cselekvő és az Érintett összefoglaló címkével jelölt1 fogalmi szerepeket fogjuk vizsgálni abból a szempontból, hogy melyikük lehet a nominalizációs szerkezet birtokosa. Amellett fogunk érvelni, hogy ezekben az esetekben a birtokos funkciójú szerep szelekcióját az befolyásolja, hogy a beszélő milyen szemlélettel, mentális diszpozícióval rendelkezik az Érintett szereplő jegyeire az adott interakció típusban. Azt vártuk, hogy a nominalizációval elnevezendő társas interakciók kognitív típusai hatással vannak arra, hogy a személyek a birtokos főnévhez a Cselekvő vagy az Érintett szerepet társítják-e.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Feltételezzük továbbá, hogy ha a társas kölcsönhatást képekben, tusrajzokkal reprezentáljuk, akkor is beazonosíthatók a <+élő> jegyű fogalmi szerepeket hordozó szereplők, az eszközeik, relációik. Így a leírásukra alkalmazhatók a verbális nominalizációk, például a valakinek a kergetése, valakinek a kísérése, valakinek az itatása, valakinek az öltöztetése stb. kifejezések a képek által mutatott eseményekre is vonatkozhatnak. Ezek hátterében multimodális (a verbális és a vizuális rendszer számára egyaránt elérhető) tudásreprezentációk állhatnak, melyek fogódzókat tartalmaznak az emberi interakciók jegyeire. (Például egy kép, egy tusrajz alapján is meg tudjuk különböztetni a valakinek a kergetése és a valakinek a kísérése eseményeket egymástól. Ennek a tudásnak többé-kevésbé körülhatárolható az agyi-neurológiai háttere is, erre még visszatérünk.
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4.2. A reprezentáció kifejezéssel a társas interakciókra vonatkozó komplex, mindennapi tudásmintázatokra utalunk. Ezek – többek között – azért komplexek, mert szemantikus emlékeken alapuló tudást és pragmatikus szervező eljárások, forgatókönyvek alkalmazásának a tudását kapcsolják össze. Az előbbi annak a tudása, hogy az egyes társas interakcióknak milyen releváns tartalmi jegyeik vannak, mint például adott interakciókban milyenek a tipikus ágensek és tipikus szándékok; a kooperativitás foka; a támogatás, illetve hátráltatás; a fizikai vagy szociális dominancia, illetve alávetés; az okozás; a fizikai/mentális hatás tartalma; a résztvevők emocionális állapota jegyek kiértékelődései. Az utóbbi pedig annak tudása, hogy miképpen szerveződnek az egyes társas interakciók, milyen cselekvéses algoritmus követése révén vihetők végbe, pl. a szándék felismertetése; az egymás idői/téri észlelése; a testi érintkezés; a térbeli reláció vagy távoltartás; az interakcióhoz szükséges eszközök és alkalmazásuk; a releváns helyszín; a gesztusok; a vágyak és az érzések miképpen működnek. Ez a szemantikai tudást és pragmatikai tudást összekapcsoló komplexum különféle fogódzókat adhat a nyelvi és a vizuális jelentés feldolgozása számára. Tartalmazhat explicit és implicit alrendszereket. A bonyolult kérdéskör részleteibe itt nem bocsátkozhatunk, ehelyett Pléh (2003; 2013; 2014) műveihez kalauzoljuk az olvasót.
 
1 Itt és a továbbiakban az Érintett terminust olyan <+élő> jegyű fogalmi szerepek összefoglaló címkéjeként használjuk, melyek lehetnek: nem változó résztvevő, hatást elszenvedő résztvevő, külsőleg/belsőleg változó, aktivitást mutató résztvevő. Ezek – az adott ige vonásainak és kontextusának függvényében – általános osztályaik tekintetében a Téma, a Páciens, az Átélő (Experiens), a Kedvezményezett (Beneficiens) thematikus szerepek valamelyikének osztályához tartoznak.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave