1.2. A kérdő kifejezések funkciója és a grammatikalitás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mellérendelt kérdő kifejezéseket tartalmazó többszörös kérdések megítélése a beszélők körében sok esetben nagyon bizonytalan. Ez azzal magyarázható, hogy a beszélők eltérően ítélik meg, hogy mely kérdő kifejezéseket lehet egyáltalán egymással mellérendelni. Általánosan elmondható azonban, hogy szabad határozók mellérendelését a legtöbb beszélő grammatikusnak találja, kötelező bővítmények esetében viszont egyértelműen romlik a szerkezet elfogadhatósága. Tekintsük a következő, a szabad határozóktól a kötelező bővítményekig sorba rendezett példákat:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • két szabad határozó mellérendelése
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(11)
Azt, hogy a férfi hogyan és miért zuhant le, egyelőre nem lehet tudni.
(12)
Igenis a szülő nő joga eldönteni, hogyan és hol szül.

(13)
Tanulmányom központi kérdése az, hogyan és miért minősít a közösség egy személyt bolondnak, azaz hatalom nélküli, a társadalomból kizárt individuumnak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • szabad határozó és kötelező vonzat
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(14)
Na erre ki és hol tud válaszolni?
(15)
Ki és hogyan dönti el azt, hogy például egy kozmetikai cég reprezentatív célból, vagy csak a reklám kedvéért ajándékozta meg termékeivel üzleti partnereit?
(16)
Mindig akadnak kifogások, hogy mit és miért nem lehet.
(György Varga, a Magyar Köztársaság kassai főkonzulja, Interjú. Forrás: Új Szó, 2000/12/07, Gazdik 2011)
(17)
Egy idő után sajnos tényleg nem számít, hogy hol és mit végeztél, még itthon sem.
(Internetfórum, 14.5.2010., Gazdik 2011)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • két kötelező vonzat
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(18)
Én tudós vagyok – mondja Sas Béla –, engem nem befolyásolhat, ki és mit érez az igazság hallatára.

(19)
Nem igazán tudom, hogy
a. ?/% ki és mit mondott.

b. ?/% ki és miben bízik még.

c. ?/% ki és milyen álláspontot képvisel.
d. ?/% ki és melyik fiút rajzolta le.
(Kálmán et al. 2001, 127, (111) alapján)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • ötelező vonzat és (másodlagos) predikátum
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(20)
*Ki és minek tanul?
(21)
*Kit és milyennek tartasz?
(22)
*Ki és kicsoda/milyen (volt)?
(23)
*Melyik fiút és milyennek látod?
(Kálmán et al. 2001, 127, (112))
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megfigyelhetjük, hogy a szerkezet leginkább akkor grammatikus, amikor legalább az egyik kérdő kifejezés szabad határozó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen kettőnél több kérdő kifejezés mellérendelése is lehetséges. Ilyenkor az és kötőszó csak az utolsó előtt jelenik meg:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(24)
Pontosan máig sem tudjuk – talán a történetírók egyszer földerítik –, hogy hol, mikor és miért következett be fordulat ebben az ügyben.
(google, 2009/03/18, Gazdik 2011)
(25)
Az ellenzéknek igazából nincs beleszólása abba, hogy mi, miért és hogyan történik.
(google, 2009/03/18, Gazdik 2011)
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave