Mit – de inkább: miért - rendelünk mellé? A közbevetett mellérendelő kérdésekről1

What – but rather: why – do we coordinate? About inserted coordinate structures in questions
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gazdik Anna

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem, Romanisztikai Intézet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

gazdik@uni-mainz.de
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kivonat: A tanulmány a mellérendelt kérdő kifejezéseket tartalmazó többszörös kérdéseket vizsgálja a magyarban. A konstrukció belső szerkezete nem világos. Mivel ellentmond a mellérendelés alapvető szabályszerűségeinek, hiszen nem egyezik a kérdő kifejezések szintaktikai funkciója és szemantikai szerepe sem, az ellipszis egy különleges esetének tartották. Egy másik megközelítés szerint valódi, frázisszintű mellérendelésről van szó, amelyben a közös elem vagy a nem transzformációs nyelvtanok balra kihelyezett funkciója (filler), vagy pedig a fókusz diskurzusfunkció. Korpuszpéldák és új érvek segítségével rávilágítunk ezen elemzések gyenge pontjaira, és egy új megközelítést mutatunk be, amely a mellérendelő kérdő kifejezést közbevetett egységként kezeli, és az adatok nagyobb halmazát tudja magyarázni, mint a korábbi elemzések.
Kulcsszavak: mellérendelés, többszörös kérdés, közbevetés, ellipszis, nem transzformációs nyelvtan
 
Abstract: The present paper deals with multiple questions containing hybrid coordination in Hungarian. The structure of this construction is not entirely clear. Since it contradicts the basic rules of coordination in that the wh-expressions have unlike categories and functions, it was considered as a special case of ellipsis or, according to another approach, as nonstandard coordination based on the common discourse function focus, or on the filler function of non-transformational grammars. Based on corpus examples and new arguments we point out the weaknesses of earlier analyses and propose to treat coordinated wh-expressions as incidental constituents, with the aim of covering more problematic data than the previous accounts.
Keywords: coordination, multiple questions, insertion, ellipsis, non-transformational grammar
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Régóta vitatott szerkezetnek számítanak a magyarban2 az úgynevezett mellérendelő kérdések (Kálmán et al. 2001), azaz a mellérendelt kérdő kifejezéseket tartalmazó többszörös kérdések:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(1)
Kivel és mikor találkoztál?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Többszörös kérdésnek azokat a kérdéseket tartjuk, amelyekben egy ragozott állítmány lokális bővítményei közül egynél több bővítmény kérdő kifejezés formájában van jelen a mondatban. Első látásra az (1) példa megfelel ennek a definíciónak, hiszen a két kérdőszó egyazon ragozott ige tartományában van, és egymással mellérendelve foglalják el az ige előtti (hagyományosan fókuszpozíciónak nevezett) pozíciót. A mellérendelő kérdések azért számítanak különlegesnek, mert látszólag nem vonatkozik rájuk a mellérendelés egyik alapfeltétele: a szintaktikai funkció és a szemantikai szerep azonossága. Az eddigi elemzések a szerkezetet vagy az ellipszis, vagy pedig a mellérendelés egy különleges fajtájának tekintették. Ebben a tanulmányban egy harmadik megközelítést mutatunk be, amely a mellérendelő kifejezést közbevetett egységként elemzi. Az első részben korpuszpéldák alapján megvizsgáljuk a szerkezet szintaktikai és szemantikai tulajdonságait. A második részben bemutatjuk a korábbi elemzéseket, és rávilágítunk arra, hogy mely aspektusokat nem tudtak adekvátan megragadni. A harmadik részben felvázoljuk az új megközelítést.
 
1 Ezúton szeretnék köszönetet mondani a két anonim lektornak kritikai észrevételeikért és hasznos megjegyzéseikért. A fennmaradó hibákért természetesen egyedül a szerzőt terheli a felelősség.
2 A magyar nem az egyetlen nyelv, ahol eltérő kategóriájú (főként kérdő és kvantoros) kifejezéseket lehet mellérendelni. Ilyen nyelv a román (Comorovski 1996; Rațiu 2011), a vlah (Merchant 2008), és a szláv nyelvekben is elterjedt (orosz, Kazenin 2002; Chaves–Paperno 2007; Gribanova 2009; cseh, Skrabalova 2006; bolgár, Tomaszewicz 2011), olyannyira, hogy Paperno (2012) egyenesen kelet-európai areális jelenségnek tartja.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave