3. Közbevetett kérdés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Régóta konszenzus van az irodalomban arról (l. Munn 1992; Abeillé 2005; Bánréti 2007), hogy a szimmetrikusnak tűnő mellérendelő szerkezetek belső szerkezete valójában aszimmetrikus: a kötőszó először a tőle jobbra eső kifejezéssel alkot egy közös összetevőt, majd ezt követően a tőle balra állóval. Emellett azt szokták felhozni döntő érvként, hogy a kötőszó előtt természetesebb szünetet tartani, mint utána, illetve hogy a kötőszó és az azt követő kifejezés önállóan is alkothat megnyilatkozást:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(70)
– Jánost meghívtam a bulira.
– És Pistát?
– *Pistát és?
vö. [Jánost és Pistát] meghívtam a bulira.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Abban azonban már nincs egyetértés, hogy mi is pontosan egy mellérendelő szerkezet tagjainak egymáshoz, és a szerkezetnek a mondat egészéhez képest meghatározott funkciója (szintaktikai fej, bővítmény vagy szabad határozó). Ebből a szempontból lehet egy szerkezet valóban szimmetrikus, ahol a mellérendelt kifejezéseknek ugyanaz a funkciójuk, például fej (Sag et al. 1985), vagy aszimmetrikus, ahol az első tag a fej, a második pedig szabad határozó.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra: szimmetrikus mellérendelés (Abeillé 2005 alapján)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra: aszimmetrikus mellérendelés (Abeillé 2005 alapján)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Míg a hagyományos mellérendelések a tagok funkciójának szempontjából szimmetrikusak, Abeillé (2005) bemutat három különleges esetet, amelyek úgynevezett közbevetett mellérendelő kifejezést tartalmaznak (ezen a kötőszót és a tőle jobbra álló kifejezést értjük), és a szerkezetben betöltött funkciójukat tekintve szabad határozók. A közös bennük az, hogy nem illeszkednek a mondat hagyományos intonációs mintázatába. Ezen szerkezetek a következők:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • közbeékelt mellérendelt kifejezés (syntagme conjoint en incise)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közbeékelt mellérendelő kifejezés mindig egy teljes mondat. Állhat az első mondat végén, de meg is szakíthatja azt bizonyos pozíciókban, valamint önállóan is grammatikus, kivéve egy diskurzus első, nyitó mondataként.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(71)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • differenciált mellérendelő kifejezés (syntagme conjoint différé)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A differenciált mellérendelő kifejezés egy alanynak vagy bővítménynek feleltethető meg, és olyankor használatos, amikor van egy neki megfeleltethető párhuzamos elem az első mondatban:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(72)
Jean viendra, ou Marie.
’János eljön, vagy Mari.’
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • emfatikus mellérendelő kifejezés (syntagme conjoint emphatique)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadik csoportba az emfatikus mellérendelő kifejezések tartoznak. Ezek olyan szabad határozókat (73)–(74) vagy (nem kötelező) bővítményeket (75) jelölnek, amelyeknek nincs megfeleltethető párhuzamos kifejezés az alapmondatban. Itt is megfigyelhető bizonyos mértékű szintaktikai mobilitás, de ez korlátozottabb, mint a közbeékelt mondatok esetében.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(73)
Paul est parti, et vite.
’Pál elment, és gyorsan.’
(74)
a.
Paul a lu ton livre, mais trop tard.
’Pál olvasta a könyvedet, de túl későn.’
b.
Paul a, mais trop tard, lu votre livre.
c.
Paul a lu, mais trop tard, votre livre.
(75)
János megevett, de MINDENT.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben amellett fogunk érvelni, hogy a legtöbb (azaz legalább egy szabad határozó szerepű kérdőszót tartalmazó) mellérendelő kérdés a magyarban a francia emfatikus mellérendelő kifejezések mintájára közbevetett mellérendelő kifejezésnek (KMK) tekinthető,1 azaz a következő szerkezetet tulajdonítjuk neki Abeillé (2005) HPSG-ben megfogalmazott elemzése alapján (tehát hangsúlyozottan nem transzformációs megközelítésben):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. ábra: kérdő közbevetett mellérendelő kifejezés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerkezetből leolvasható, hogy a mellérendelő kérdésben a fej funkciót az első kérdőszó tölti be, ehhez kapcsolódik szabad határozóként (adjunct) a KMK. A mellérendelő kifejezés feje a kötőszó, de úgynevezett gyenge fejként funkcionál, azaz a teljes kifejezés a bővítmény kategóriáját örökli, nem pedig a fejét. Nézzük most meg, hogy milyen érvek szólnak ezen megközelítés mellett, és hogy a fent bemutatott problémák közül melyekre kínál megoldást.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • előfordulás önálló megnyilatkozásként
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KMK kifejezés szintén előfordulhat önálló megnyilatkozásként:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(76)
– János megérkezett.
– Igen? És mikor?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a mondatbeli pozíció
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A francia emfatikus mellérendelő kifejezéshez hasonlóan a magyar kérdő KMK is előfordulhat a mondat végén, de más pozíciókban is: az ige előtti pozícióban, vagy ritkábban egyes segédigék és az infinitívusz között:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(77)
a.
Mit akarunk vacsorázni, [és hol]?
b.
Mit [és hol] akarunk vacsorázni?
c.
Mit akarunk, [és hol] vacsorázni?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KMK pozícióját a (77a) és a (77c) szintaktikai szerkezetében a következő ábrák mutatják:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. ábra: KMK mondatvégi pozícióban
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. ábra: KMK segédige után
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amint az ábrákon látható, a KMK-t több csomóponthoz is lehet csatolni a mondatban: a kérdőszóhoz, egy VP-hez, és a mondat csomópontjához is. A mondat adjunktummal történő kibővítése emlékeztet a mondathatározók reprezentációjára is. Az eltérő szerkezetek (azaz adjungálási csomópontok) magyarázhatják az árnyalatnyi különbségeket a vajon partikula elfogadhatóságában: a bővített S csomópont alatt elfogadhatóbb az ismétlése, mint ugyanazon S csomópont alatt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek közül a legtermészetesebb a mondatvégi pozíció, vagy pedig az ige előtti pozíció, ami hagyományosan a kérdő kifejezések pozíciójának felel meg, így a közbevetett kérdő kifejezést a már jelen lévő kérdő kifejezéshez lehet csatolni. Ez megmagyarázza azt is, hogy a különböző kvantoros mellérendelő kifejezéseket miért a kvantorpozícióban levő másik kvantorhoz csatoljuk:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(78)
a.
Ide MINDENKI bejöhet, [és MINDIG].
b.
Ide MINDENKI [és MINDIG] bejöhet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További előny, hogy hasonló szerkezetet tudunk tulajdonítani a mellérendelő kérdéseknek, függetlenül attól, hogy a közbevetett rész a mondat végén, vagy az ige előtti pozícióban helyezkedik-e el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elemzés megmagyarázza azt is, hogy a látszólag előreható ellipszis alá eső rész a (79) példában nem feltétlenül rekonstruálható, hiszen nem elliptált tagmondatról, hanem közbeékelésről van szó.2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(79)
Léci, léci, jelezzen, aki még nem tette, hogy jön-e és hányan!!!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

azonos tagmondat
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a megközelítés számot ad arról, hogy bár a kérdő kifejezések azonos tagmondatban helyezkednek el, a közbevetett kérdő kifejezés mégis elkülönül az elsőtől. Így nem kell ellipszist feltételeznünk ahhoz, hogy megmagyarázzuk a Bánréti (2007) által megfigyelt prozódiai mintát, mely szerint az első kérdőszót emelkedő intonációval ejtjük, a közbevetett kérdő mellérendelő kifejezés előtt pedig szünetet tartunk:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(80)
??[Ki és hova] érkezett meg?
(Bánréti 2007, 100, (95))
(81)
KI ## [és HOVA] érkezett meg?
(Bánréti 2007, 100, (96) alapján)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közbevetett kifejezésnek prozódiailag és szerkezetileg is a része lehet egy mondathatározó:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(82)
KI – [és ami még fontosabb: MIKOR] – jött be ide?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (82) példában szereplő mondatban az ami még fontosabb a mikor kérdőszóhoz kapcsolódó vonatkozó mellékmondat, amelynek a javasolt szerkezetét a 7. ábra mutatja:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. ábra: A KI – [és ami még fontosabb: MIKOR] – jött be ide? mondat szerkezete KMK-val és vonatkozó mellékmondattal
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti (77c) példa szerint a kérdő közbevetés nemcsak prozódiailag különül el a másik kérdőszótól, hanem szintaktikailag is. Bár azonos tagmondatban vannak, közöttük előfordulhat egy segédige. A közbevetés megmagyarázza azt is, hogy miért szerepel a tárgyas ige alanyi ragozásban, hiszen az az első kérdőszóval egyezik, nem a közbevetettel:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(83)
MIT [és HOGYAN] készítesz?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • kötelező bővítmények és szabad határozók
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a mondatnak a KMK nélkül is grammatikusnak kell lennie, érthető, hogy a mellérendelt kérdő kifejezés a legtöbbször szabad határozó, vagy ritkábban fakultatív bővítmény. Ez megmagyarázza azt is, hogy a ki miért mindig az első kérdőszó (hiszen az alany nélkül nem lenne grammatikus a mondat), és azt is, hogy miért lesznek a kötelező bővítmények mint közbevetett kérdő kifejezések nem mindenki számára elfogadhatóak (84), a (másodlagos) predikatív bővítmények pedig erősen rosszul formáltak (85):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(84)
%Ki és mit mond?
(85)
*Ki és minek tanul?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen, mivel a beszélők egy része elfogadhatónak tartja a (84) típusú kérdéseket, számot kell tudnunk adni erről is. Argumentumok mellérendelése esetén (amennyiben ez elfogadható), nem beszélhetünk KMK-t tartalmazó szerkezetről. Megítélésünk szerint ezek a kérdések nem is ejthetők a (81)-ben bemutatott prozódiával (86), hanem csak egyetlen fonológiai frázisként (84). Ezekben az esetekben tehát valódi hibrid mellérendelésről lehet szó, amelyre például Chaves–Paperno (2007) elemzését alkalmazhatjuk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(86)
??KI ## és MIT mondott?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • szemantika
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül pedig a közbevetés a mellérendelő kérdések egyes szemantikai tulajdonságait is megmagyarázza. Bemutattuk, hogy a mellérendelő kérdés kérdő kifejezései nem léphetnek egymással olyan interakcióba, mint a hagyományos többszörös kérdésben, ahol a kérdő kifejezések által meghatározott halmazok elemeit kell párba rendezni (párlista olvasat), a hozzárendelés módját megadni (funkcionális olvasat), vagy egy szimmetrikus és megfordítható reláció irányát meghatározni (iránymeghatározó olvasat). Itt valójában arról van szó, hogy a kérdés úgy viselkedik, mint több, egyszerre feltett egyszerű kérdés, tehát ahol egy kérdéshez hozzáadunk egy másikat is. Ez megmagyarázza azt is, hogy miért elérhető ezeknél is, az egyszerű kérdések mintájára, a retorikai kérdés olvasat.
 
1 A KMK-ban a francia a példák alapján több kötőszót is megenged (et ’és’, mais ’de’, ou ’vagy’). Ezzel ellentétben a magyarban a hasonló példákban főként az és használatos, de alkalmanként a vagy is megjelenhet: Mikor történt a baleset, vagy hol? Köszönöm az egyik anonim lektornak, hogy felhívta erre a különbségre a figyelmemet.
2 Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy más esetekben a mondatvégi mellérendelésnél ellipszist feltételezzünk.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave