6.1. Az összesített átlagok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a személy egy mondat vagy kép lényegére vonatkozóan azt a nominalizációt választotta ki, amelyben a birtokos a mondat által, illetve a kép által jelölt eseményben a Cselekvő szerepet hordozta, akkor ezt Cselekvő-alapú választásnak neveztük. Ha a személy azt a nominalizációt választotta ki, amelyben a birtokos a mondat által, illetve a kép által jelölt eseményben az Érintett szerepet hordozta, akkor ezt Érintett-alapú választásnak neveztük (vö. 2. lábjegyzet). Az 52 személy döntéseinek megoszlásait a szoftver által generált adatok táblázatai mutatják:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat: A válaszok száma válaszkategóriák és stimulusok (= mondat-, illetve képi kontextustípus) szerint; cs = Cselekvő-alapú válasz, é = Érintett-alapú válasz, n = nem válaszolt
Válasz
Stimulus_típus
Stimulus_plauz
cs
n
é
Összes
kép
implauzibilis
279
2
759
1040
plauzibilis
199
1
840
1040
mondat
implauzibilis
267
2
771
1040
plauzibilis
194
3
843
1040
Összes
939
8
3213
4160
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2. táblázat adatai alapján az összes válasz 22,57%-a Cselekvő-alapú, míg az összes válasz 77,23%-a Érintett-alapú válasz volt, a stimulusok 0,2%-ára nem érkezett válasz. Az Érintett-alapú válaszkategória tehát markáns többséget mutatott. Megfigyelhetjük továbbá azt a tendenciát, hogy a Cselekvő-alapú válaszok száma mind az input képek mind az input mondatok esetében magasabb, ha az input stimulus implauzibilis. A képekre eső és Cselekvő-alapú válaszok 58,3%-a implauzibilis képekre, 41,6%-a plauzibilis képekre vonatkozott. A mondatokra eső, Cselekvő-alapú válaszok 57,9%-a implauzibilis mondatokra, 42%-a plauzibilis mondatokra vonatkozott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Érintett-alapú válaszok megoszlása ennek fordítottja, de az aránybeli különbségek csekélyebbek voltak. A plauzibilis stimulusoknál némileg növekedett az Érintett-alapú válaszok részesedése. A képekre eső és Érintett-alapú válaszok 47,4%-a implauzibilis képekre, 52,5%-a plauzibilis képekre vonatkozott, míg a mondatokra eső és Érintett-alapú válaszok 47,6 %-a implauzibilis mondatokra adott válasz volt, 52,2%-uk pedig plauzibilis mondatokra vonatkozott.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat: A választások megoszlása a képek plauzibilitása szerint

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Stimulus_típus
Stimulus_plauz
cs-válasz
é-válasz
kép
implauzibilis
58,3
47,4
plauzibilis
41,6
52,5
Összes
99,9
99,9
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat: A választások megoszlása a mondatok plauzibilitása szerint
Stimulus_típus
Stimulus_plauz
cs-válasz
é-válasz
mondat
implauzibilis
57,9
47,6
plauzibilis
42,0
52,2
Összes
99,9
99,8
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az inger típusa (mondat vagy kép) gyakorisági eloszlását összevetve az ingerre adott válasz (Cselekvő-alapú, illetve Érintett-alapú) kategóriáinak gyakorisági eloszlásánál nem találtunk szignifikáns különbséget (χ2 (1, N = 4152) = 0,539; p = 0,539.). De a plauzibilitási hatás erősebb volt. Az implauzibilis stimulusokra adott összes válasznak és a plauzibilis stimulusokra adott összes válasznak a Cselekvő-alapú és az Érintett- alapú válaszkategória szerinti százalékos arányait mutatja az 5. táblázat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. táblázat: A plauzibilitás hatása a választás kategóriájára
Stimulus_plauz
cs-válasz
nincs válasz
é-válasz
implauzibilis
26,25
0,19
73,56
100
plauzibilis
18,89
0,19
80,91
100
Összes
22,57
0,19
77,24
100
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A khi-négyzet próbája szerint szignifikáns különbség tapasztalható az Érintett-alapú válaszok és a Cselekvő-alapú válaszok kategóriáinak gyakorisági eloszlása között, ha a plauzibilitás szempontjából tekintjük őket. Plauzibilitás-válasz kölcsönhatás: χ2 (1, N = 4152) = 32,215; p < 0,01 A statisztikai program részletes adatait a Függelék tartalmazza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amint az 5.5.1. pontban bemutattuk, a feladatra vonatkozó instrukció szövege rendszeresen figyelmeztette a személyeket, hogy nagyon rövid idő áll rendelkezésükre (maximum 8 másodperc). Ezért relevánsak a reakcióidők átlagai. Mind a képi, mind a mondatkontextusokban az implauzibilis inputokra adott válaszok átlagos reakcióideje rendre valamelyest magasabb volt, mint a plauzibilis inputokra adottaké (6. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. táblázat: Reakcióidő-átlagok a stimulus (kontextus) típusa szerint
A válasz reakcióideje
átlag
szórás
min
max
Stimulus_típus
Stimulus_plauz
kép
implauzibilis
4,2445
1,3452
1,1215
7,9385
plauzibilis
3,8944
1,259
0,2281
7,9476
mondat
implauzibilis
4,0995
1,4976
0,3056
7,8894
plauzibilis
3,873
1,4396
0,1326
7,9634
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Cselekvő-alapú választások átlagos reakcióideje enyhén meghaladta az Érintett-alapú választások átlagos reakcióidejét:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. táblázat: Reakcióidő-átlagok a választások típusa szerint
 
A válasz reakcióideje
 
átlag
szórás
min
max
Választípus
cs
4,1818
1,4602
0,2281
7,9634
é
3,9829
1,374
0,1326
7,957
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave