A főnévi igeneves szerkezetekben megfigyelhető határozottsági egyeztetést É. Kiss (1989) és den Dikken (2004) annak tulajdonítja, hogy a mátrix mondat és az infinitívuszi tagmondatok összeolvadnak (clause union), így a mátrix ige és a főnévi igenév tárgya egy egyeztetési tartományba kerülnek, míg É. Kiss (2002) és Bárány (2020) szerint távoli egyeztetés (long distance agreement) történik. Mindkét magyarázat a mátrix ige és a főnévi igenév tárgya közötti közvetlen kapcsolatot feltételez: a ragozott ige és a vele egyeztetett főnévi tárgy közvetlen interakcióba lépnek, még ha a közvetlen interakcióba kerüléshez a szerkezetben valamilyen transzformációnak is kell történnie (újraelemzés, mozgatás). Mivel azonban az akar típusú igék nem tesznek különbséget a tárgyas és a tárgy nélküli főnévi igeneves vonzataik között, azaz ugyanúgy szerepelhetnek intranzitív (8a) és tranzitív (8bc) főnévi igenévvel is, nem mondhatjuk, hogy az akar típusú igék elvárják, hogy egy főnévi tárggyal egyeztetve legyenek. Ugyanígy a készül típusú igék sem tesznek különbséget a főnévi igeneves vonzatuk tranzitivitását tekintve, ezeken a ragozott igéken soha nem látható tárgyi egyeztetés (10). Továbbá ezekben a szerkezetekben a főnévi tárgy sem igényli a ragozott igének a vele való kötelező egyezését: amelyik ragozott igével tud, azzal egyeztetődik. A ragozott ige és a vele egy (ragozott igés) tagmondatban szereplő főnévi tárgy határozottságban közvetlen kapcsolatban egyeztetődik, ha a ragozott ige is képes erre.

 

Vegyük észre azonban, hogy ha a (21a) mondatba az elkezdeni főnévi igenév helyett a készülni főnévi igenevet helyezzük, a fog és a tárgy közötti határozottsági egyeztetés nem jön létre:

 

 

Ezen adatok alapján, Szécsényi–Szécsényi (2016; 2017) részletesebb elemzéseit követve, megállapíthatjuk, hogy a határozottsági egyeztetés nem a mondatban megjelenő ragozott ige és a főnévi igenév tárgya közötti közvetlen kapcsolatként írható le, mivel az egyeztetés függ a közbeeső főnévi igeneves kifejezésektől is. Fontos, hogy a (21)–(22) mondatokban sem a tárgyas nézni főnévi igenéven, sem az elkezdeni vagy a készülni főnévi igeneveken nem látható semmi jele az egyeztetésnek, éppen az infinitívuszi forma miatt.1 Szécsényi és Szécsényi (2016; 2017) megállapítja, hogy a ragozott ige és a többszörösen beágyazott főnévi igenév tárgya közötti határozottsági egyeztetés csak akkor valósul meg, ha a legbeágyazottabb tárgyas főnévi igenév és a ragozott ige közötti beágyazási láncban szereplő, főnévi igenevet vonzó igék mind akar típusúak, vagyis maguk is képesek lennének finit alakjukban határozottsági egyeztetésre. A (22) példában szereplő készül nem ilyen típusú ige, ezért gátolja a határozottsági egyeztetést. Megállapíthatjuk tehát a következőket:

 

 

A határozottsági egyeztetés lefolyását az immár klasszikussá vált többszörös főnévi igeneves mondaton mutatjuk be:

 

 

(25)-ben a szétszed tranzitív (tárgyas) ige tárgya egy [+def] jegyű főnévi csoport. A szétszed ige tárgyas, ezért (látható morfológiai jelölés nélkül) egyezik a tárgyával: ő maga is [+def] jegyű kifejezéssé válik. A kezd ige tárgyi főnévi igeneves vonzattal rendelkező ige, ezért határozottságban egyezik a főnévi igenévi tárgyával (= szétszedni), így ő is [+def] jegyű lesz. Az akar ige tárgyi főnévi igeneves vonzattal rendelkező ige, aminek a tárgyi főnévi igenévi vonzata a [+def] jegyű kezdeni igenév, ezért az akarni is [+def] jegyű. Végül a fog is tárgyi főnévi igenévi vonzattal rendelkező ige, ami egyezik a [+def] jegyű akarni tárgyával: az ige a határozott ragozású fogja alakban áll. A határozott egyeztetési jegyű tárgy egyeztetési jegye lépésről lépésre jelenik meg az igéken, anélkül, hogy a tárgy helyet változtatna, vagy bárhogyan közvetlen kapcsolatba lépne a ragozott igével.

 

Itt a tárgy [+def] határozottsági jegye az előző példánál ismertetett módon megjelenik a szétszed és a kezd igéken is. Azonban mivel a kezdeni nem tárgyi vonzata az őt vonzó, készül típusú fél igének, ezért az nem is rendelkezik [+def] határozottsági egyeztetési jeggyel, és így a fog sem, azaz a ragozott ige alanyi ragozású, annak ellenére, hogy a ragozott ige egyébként képes lenne határozottsági egyeztetésre.

 

A (28) mondatokban a tárgyas játszik ige található. Ha az ő tárgya határozatlan, akkor az ige is default [–def] jegyű lesz (28a), ha viszont határozott tárggyal áll, akkor átveszi annak határozottsági jegyét (28b):

 

 

A (29) mondatokban a (28)-ban látott mondatok főnévi igeneves alakban szerepelnek, amelyek az akar tárgyi vonzataként állnak. (29a)-ban a főnévi igeneves szerkezet a (28a)-ban bemutatott folyamatnak megfelelően [–def] jegyű, ezért az őt vonzó ragozott akar ige default [–def] jegyű lesz. (29b)-ben viszont ((28b)-hez hasonló módon) a főnévi igeneves szerkezet határozott, mégpedig a ragozott akar ige főnévi igenévi tárgya, ezért az akar is határozott lesz.

 

 

A (30) mondatban a fél igének nem tárgyi bővítménye a főnévi igenév, így az hiába rendelkezik [+def] jeggyel, a ragozott ige default [–def] jegyű lesz, hasonlóan, mint a Hargita félt a szereptől mondatban is megfigyelhetjük.

 

 

Végül a (31) példában láthatjuk, hogy többszörös főnévi igeneves szerkezeteknél hogyan történik a ragozott ige és a mondatban szereplő főnévi tárgy határozottsági egyeztetése. A (31a) mondat felső főnévi igeneves szerkezete (PRO akarni eljátszani a főszerepet a darabban) a (29b) mondattal azonos módon alakul ki (Hargita akarta játszani a főszerepet a darabban), mindkét mondatban a felső VP [+def] határozottsági jegyű. (31a) finit igéjének (fog) ez lesz a tárgyi főnévi igeneves vonzata, ezzel megegyező határozottságú lesz: fogja. A (31b) mondat főnévi igeneves szerkeze viszont [–def] határozottsági jegyű, csakúgy, mint a (30) mondatban, ezért a ragozott ige alapértelmezett [–def] jegyet kap.

 

 

Elemzésünk szerint tehát mind a ragozott, mind a főnévi igenévi alakú igék és szerkezetek rendelkeznek határozottsági jeggyel, függetlenül attól, hogy van-e tárgyi vonzatuk vagy sem. Ha nincs tárgyuk, vagy ha a tárgyuk – akár főnévi, akár főnévi igenévi tárgyról legyen szó – határozatlan, akkor az ige is határozatlan, ha viszont a tárgyuk határozott, ők maguk is határozott ragozást kapnak.