Tartalomjegyzék

• Világföldrajz
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightÁltalános és ágazati földrajz
  • chevron_right1. Világföldrajz – a magyarok szerepe a világ megismerésében
    • 1.1. Középkori utazók
    • 1.2. Magyar utazók a XVI–XVIII. században
    • 1.3. Magyar eredmények az Ázsia-kutatásban
    • 1.4. Afrika magyar feltárói
    • 1.5. Magyar utazók Amerikában
    • 1.6. Hazánkfiai Ausztráliában, Óceániában és a sarkvidékeken
    • Irodalom
  • chevron_right2. A geográfia alapkérdései
    • 2.1. Bevezetés
    • chevron_right2.2. A földrajztudomány tárgya és szemlélete
      • 2.2.1. Sztereotípiák
    • 2.2.2. A földrajztudomány tárgya
    • 2.2.3. Szemléleti kérdések
    • 2.3. A földrajztudomány belső struktúrája
    • Irodalom
  • chevron_right3. A Föld mint égitest
    • 3.1. Galaxisok
    • 3.2. A Tejútrendszer
    • 3.3. A galaxisokat felépítő csillagok
    • 3.4. A Naprendszer
    • 3.5. Csillagunk, a Nap
    • chevron_right3.6. A Nap bolygói
      • 3.6.1. Merkúr
      • 3.6.2. Vénusz
      • chevron_right3.6.3. A Föld
        • 3.6.3.1. A Hold
      • 3.6.4. Mars
      • 3.6.5. Kisbolygók
      • 3.6.6. Jupiter
      • 3.6.7. Szaturnusz
      • 3.6.8. Uránusz
      • 3.6.9. Neptunusz
      • 3.6.10. Plútó
      • 3.6.11. Üstökösök
    • Irodalom
  • chevron_right4. A Föld és az élet története
    • 4.1. Bolygónk és az élővilág fejlődésének kapcsolata
    • 4.2. A földtörténeti korbeosztás és a kortáblázat
    • 4.3. A biosztratigráfia és a relatív kormeghatározás
    • chevron_right4.4. Prekambrium
      • 4.4.1. A kezdetek
      • 4.4.2. A kémiai evolúciótól a biológiai evolúcióig
      • 4.4.3. Élővilág
      • 4.4.4. Az Ediacara-fauna
    • chevron_right4.5. Földtörténeti ókor (paleozoikum)
      • 4.5.1. Ősföldrajz
      • 4.5.2. Éghajlat
      • 4.5.3. Növényvilág
      • 4.5.4. Gerinctelen állatvilág
      • 4.5.5. Gerinces állatvilág
      • 4.5.6. Kihalás a paleozoikum és a mezozoikum határán
    • chevron_right4.6. Földtörténeti középkor (mezozoikum)
      • 4.6.1. Ősföldrajz
      • 4.6.2. Éghajlat
      • 4.6.3. Növényvilág
      • 4.6.4. Gerinctelen állatvilág
      • chevron_right4.6.5. Gerinces állatvilág
        • 4.6.5.1. Őshüllők a Kárpát-medencében
    • chevron_right4.7. Kainozoikum vagy földtörténeti újkor
      • 4.7.1. Ősföldrajz
      • 4.7.2. Éghajlat
      • 4.7.3. Növényvilág
      • 4.7.4. Gerinctelen állatvilág
      • 4.7.5. Gerinces állatvilág
      • 4.7.6. A negyedidőszak vagy kvarter
    • Irodalom
  • chevron_right5. A Föld belső szerkezete és a lemeztektonikai elmélet
    • 5.1. A lemeztektonikai elmélet alapjai
    • chevron_right5.2. A Föld szerkezete és anyagi összetétele
      • 5.2.1. A héjasan homogén földmodell
      • 5.2.2. Eltérések a héjas homogén földmodelltől: a szeizmikus tomográfia eredményei
    • chevron_right5.3. Termikus konvekció a köpenyben
      • 5.3.1. Leáramlás: szubdukció a felszíntől a köpeny-mag határig
      • 5.3.2. Feláramlás: forró foltok, köpenyoszlopok és szuperfelboltozódások
    • 5.4. Az új szintézis körvonalai
    • Irodalom
  • chevron_right6. Nyersanyagok, energiahordozók
    • 6.1. A nyersanyagokról, az energiahordozókról
    • 6.2. A nyersanyagok
    • 6.3. Energiahordozók
    • Irodalom
  • chevron_right7. A légkör
    • 7.1. A légkör összetétele és vertikális rétegződése
    • 7.2. A Föld-légkör rendszer sugárzásienergia-egyenlege
    • 7.3. A légköri áramlások
    • 7.4. Felhőképződés, csapadék
    • 7.5. A trópusi ciklon
    • 7.6. A mérsékelt öv időjárását meghatározó folyamatok
    • chevron_right7.7. Megfigyelések
      • 7.7.1. Közvetlen megfigyelések
      • chevron_right7.7.2. Távérzékelés
        • 7.7.2.1. Műholdas megfigyelési rendszerek
        • 7.7.2.2. Időjárási radarok
    • 7.8. Az időjárás előrejelzése
    • Irodalom
  • chevron_right8. A hidroszféra (vízburok)
    • 8.1. Származása
    • 8.2. Vízkészlet
    • 8.3. Vízháztartás
    • chevron_right8.4. A világtenger
      • 8.4.1. Mérete, tagolódása
      • chevron_right8.4.2. A tengerek vize
        • 8.4.2.1. Anyagforgalom
        • 8.4.2.2. Energiaforgalom
      • chevron_right8.4.3. A tenger mozgásai
        • 8.4.3.1. A hullámzás
        • 8.4.3.2. Tengeráramlások
        • 8.4.3.3. Tengerjárás (árapály)
    • chevron_right8.5. A tavak
      • 8.5.1. A tavak keletkezése
      • 8.5.2. Tópusztulás
      • 8.5.3. A tavak vize
    • 8.6. Folyóvizek
    • chevron_right8.7. A szárazföldi jég
      • 8.7.1. Víz a felszín alatt
    • Irodalom
  • chevron_right9. Az emberi tevékenység hatása a légkörre és a hidroszférára
    • 9.1. A Föld éghajlatának törékenysége
    • 9.2. A lokálistól a globális problémáig
    • 9.3. A víz az élet nélkülözhetetlen eleme
    • Irodalom
  • chevron_right10. Glaciológia
    • 10.1. A krioszféra
    • 10.2. A firnesedés folyamata
    • 10.3. Szárazföldi és tengeri jégtakarók
    • 10.4. A jégárak típusai
    • 10.5. A jégárak sebessége
    • 10.6. A morénák fő típusai
    • 10.7. A jég felszínalakító munkája
    • 10.8. A kárformák
    • 10.9. Glaciális eredetű tavak
    • 10.10. A jégkorszak öröksége
    • Irodalom
  • chevron_right11. Zonalitás, környezeti problémák
    • chevron_right11.1. Sarkvidéki területek környezeti veszélyforrásai
      • 11.1.1. Az ózonréteg elvékonyodása
      • 11.1.2. Az „ózonlyuk”
      • 11.1.3. Vizek kizsákmányolása, szennyeződések
      • 11.1.4. A hőmérséklet emelkedése a sarkvidékeken
    • chevron_right11.2. Tundraterületek környezeti veszélyforrásai
      • 11.2.1. Metán-klatrátok
    • 11.3. Tajgaterületek környezeti veszélyforrásai
    • chevron_right11.4. Kontinentális területek környezeti veszélyforrásai
      • 11.4.1. Savas terhelés
      • chevron_right11.4.2. A globális hőmérséklet-emelkedés hatásai
        • 11.4.2.1. Sivatagosodás
        • 11.4.2.2. Szélsőséges időjárás
      • 11.4.3. Környezetterhelő hatások
      • 11.4.4. A vízkészlet mennyiségi és minőségi problémái
      • 11.4.5. Levegőszennyeződés
    • 11.5. Az óceáni éghajlat környezeti veszélyforrásai
    • chevron_right11.6. Szubtrópusi területek környezeti veszélyforrásai
      • 11.6.1. Monszun
    • 11.7. Mediterrán területek környezeti veszélyforrásai
    • 11.8. A sivatagi éghajlat környezeti problémái
    • chevron_right11.9. A szavannaéghajlat környezeti veszélyforrásai
      • 11.9.1. Sivatagosodás, a Száhel-öv problémája
    • chevron_right11.10. Az egyenlítői éghajlat környezeti veszélyforrásai
      • 11.10.1. Az egyensúly felbomlása a trópusokon – korallkifehéredés
      • 11.10.2. Az Amazonas-medence
    • chevron_right11.11. Az éghajlatváltozás mint globális méretű változás
      • chevron_right11.11.1. Megjelenési formák, okok, bizonyítékok
        • 11.11.1.1. Üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése
        • 11.11.1.2. A tengerszint emelkedése
        • 11.11.1.3. Olvadó gleccserek
        • 11.11.1.4. Az észak-atlanti áramlat megváltozása – Broecker-conveyor
        • 11.11.1.5. El Niño
        • 11.11.1.6. Vízellátási problémák
        • 11.11.1.7. Szélsőséges időjárás
    • Irodalom
  • chevron_right12. A Föld népessége
    • 12.1. A világ népességének alakulása
    • 12.2. A természetes szaporodás alakulása
    • 12.3. A népesség kor szerinti összetétele
    • 12.4. A Föld népességének térbeli rendje (a népsűrűség alakulása)
    • 12.5. Hol élnek a legtöbben?
    • Irodalom
  • chevron_right13. Etnikai és vallásföldrajz
    • 13.1. A népesség jelenlegi megoszlása emberfajták szerint
    • 13.2. A népesség jelenlegi nyelvi megoszlása
    • 13.3. A népesség jelenlegi etnikai megoszlása
    • 13.4. A népesség jelenlegi vallási megoszlása
    • Irodalom
  • chevron_right14. Településföldrajz
    • chevron_right14.1. Fogalmi kérdések
      • 14.1.1. A település fogalma
      • 14.1.2. Az urbanizáció fogalma, az urbanizációs folyamat ismérvei
    • 14.2. A települések fejlődésének néhány történelmi vonatkozása
    • 14.3. A városodás és a nagyvárosfejlődés kontinentális különbségei
    • 14.4. A mai kép és a várható jövő
    • 14.5. A település funkciói
    • 14.6. A települések nagyság szerinti csoportosítása
    • 14.7. A települések funkciók szerinti csoportosítása (tipizálás)
    • 14.8. A települések hierarchiája
    • 14.9. A vonzáskörzetek
    • 14.10. A településrendszer jellemzése
    • 14.11. A településpolitika
    • Irodalom
  • chevron_right15. A városok szerkezete, funkcionális tagolódása
    • chevron_right15.1. Szociológiai kutatások és városszerkezeti modellek
      • chevron_right15.1.1. A chicagói szociálökológiai iskola
        • 15.1.1.1. Kör (Ring) modell
        • 15.1.1.2. Szektormodell
        • 15.1.1.3. Több központ modell
      • chevron_right15.1.2. Kritikai modellek
        • 15.1.2.1. Több központú nagyvárosi modell
        • 15.1.2.2. Vándorlási mobilitáson alapuló modell
        • 15.1.2.3. Faktorökológiai modell
        • 15.1.2.4. A tér szubjektív képzetén alapuló modellek
    • 15.2. Építészeti kutatások, a városok szerkezete a területhasználat alapján
    • chevron_right15.3. Település-földrajzi kutatások
      • chevron_right15.3.1. Az európai (német) nagyvárosok funkcionális szerkezete napjainkban
        • 15.3.1.1. Centrum
        • 15.3.1.2. Lakóterületek
        • 15.3.1.3. Ipari területek
        • 15.3.1.4. Városi zöld- és szabadidő-területek
      • 15.3.2. A latin-amerikai városok szerkezete
      • 15.3.3. Az angolszász városok szerkezete
      • 15.3.4. Az iszlám (keleti) városok funkcionális tagozódása
    • Irodalom
  • chevron_right16. Migráció és mobilitás
    • 16.1. A fogalmak magyarázata
    • 16.2. A vándorlások hatása és következményei
    • chevron_right16.3. A nemzetközi vándormozgalom
      • 16.3.1. Elméleti alapvetés
      • chevron_right16.3.2. A korábbi időszakok jelentős migrációs áramlatai
        • 16.3.2.1. Rabszolga-kereskedelem
        • 16.3.2.2. Kivándorlás a tengerentúlra Európából
        • chevron_right16.3.2.3. Vendégmunkások Nyugat-Európában
          • 16.3.2.3.1. A vándorlást kiváltó okok és a munkaerő származási országai
          • 16.3.2.3.2. A vendégmunkások földrajzi elhelyezkedése
          • 16.3.2.3.3. Társadalmi hatás a fogadó és küldő országokban
      • chevron_right16.3.3. A globalizálódó világ nemzetközi vándorlási folyamatai
        • chevron_right16.3.3.1. A nemzetközi migráció nagysága és típusai
          • 16.3.3.1.1. A magasan képzettek vándorlása
          • 16.3.3.1.2. A szegények nemzetközi migrációja
        • chevron_right16.3.3.2. A kontinensek közötti vándorlási mérlegek
          • 16.3.3.2.1. A nemzetközi migráció regionális megoszlása
      • 16.3.4. A menekültek vándorlása
    • 16.4. A belső vándorlások szerepe a regionális különbségek kiegyenlítésében
    • Irodalom
  • chevron_right17. A modern többpólusú világgazdaság
    • 17.1. A világgazdaság főbb elméleti kérdései
    • 17.2. A világgazdaság előtörténete – a klasszikus világgazdaság kialakulása
    • 17.3. A monopolkapitalizmus kora, imperialista gyarmatosítás – átalakuló világgazdaság
    • 17.4. A második világháború utáni fejlődés, a multipoláris világgazdaság megalapozása
    • chevron_right17.5. Napjaink világgazdasága: akciócentrumok-térségek és periferiális terek
      • 17.5.1. Növekedési pólusok
      • 17.5.2. Világkereskedelem az új világgazdasági szerkezetben
      • 17.5.3. A nemzetközi tőkeáramlás
    • chevron_right17.6. A nemzetközi gazdasági integrációk
      • 17.6.1. A nemzetközi regionális integráció értelmezése és tartalmi kérdései
      • 17.6.2. A nemzetközi integráció okai, tényezői és következményei
      • 17.6.3. A nemzetközi integrációk formái és integrációelméleti irányzatok
    • 17.7. A centrum-periféria viszony az ezredfordulón
    • Irodalom
  • chevron_right18. Infrastruktúra
    • 18.1. Az infrastruktúra fogalma, a fogalom megjelenése
    • 18.2. Az infrastruktúra csoportosítása
    • 18.3. Az infrastruktúra történelmi vetületben
    • 18.4. Néhány általános érvényű megállapítás
    • 18.5. Hazánk infrastruktúrája, infrastrukturális ellátottsági viszonyai
    • 18.6. A települések infrastrukturális ellátottsági viszonyainak sajátosságai
    • 18.7. Az infrastruktúrafejlesztés szerepe a területfejlesztésben
    • 18.8. Az infrastruktúrafejlesztés cél-, eszköz- és intézményrendszere
    • 18.9. Az infrastruktúra nemzetközi kitekintésben
    • Irodalom
  • chevron_right19. A távközlés és infokommunikáció földrajza
    • 19.1. Szolgálóból irányító (A távközlés és közlekedés viszonya)
    • chevron_right19.2. A főbb távközlési/infokommunikációs technológiák és szolgáltatások elterjedtsége
      • 19.2.1. Az internet
      • 19.2.2. A mobiltelefon
      • 19.2.3. A távközlés fejlettségének regionális jellemzői a komplex mutatók alapján
    • chevron_right19.3. Globális hálózatok és csomópontok
      • 19.3.1. Az óceánokat is legyőző távközlés infrastruktúrái
      • 19.3.2. Műholdas átvitel – fénykábelverseny
      • 19.3.3. Világrészek közötti távbeszélő- és internetforgalom
      • 19.3.4. A kiemelkedő internet hub-városok
    • chevron_right19.4. A távközlés/infokommunikáció területi hatásai
      • 19.4.1. A földrajzi távolság, illetve az egyenes jelentőségvesztése (degradálódása) – a tér-idő „összeomlásának” struktúrái
      • 19.4.2. A zónaidő-különbségben manifesztálódó földrajzi távolság értékelőjelének pozitívvá változása a távmunka elterjedésével
      • 19.4.3. Távközlés és globalizáció – regionális fejlődés
    • Irodalom
  • chevron_right20. Közlekedésföldrajz
    • 20.1. A közlekedés fejlődése, alágazati és viszonylatszerkezete
    • chevron_right20.2. A belvízi közlekedés
      • 20.2.1. A természetes és mesterséges vízi utak – hajózási technológiák
      • 20.2.2. Szolgáltatások – forgalom
      • 20.2.3. A világ gazdaságilag legjelentősebb víziút-rendszerei
    • chevron_right20.3. Tengerhajózás
      • 20.3.1. Az óceánok bevonása a világkereskedelembe
      • 20.3.2. Környezeti vonatkozások
      • 20.3.3. A hajók nagyságát és fajtáját befolyásoló tényezők
      • 20.3.4. A világ kereskedelmi hajóparkja
      • 20.3.5. Tengeri kikötők
      • 20.3.6. A korunkbeli tengeri szolgáltatások és forgalom
    • chevron_right20.4. A vasúti közlekedés
      • 20.4.1. A vasúti közlekedés rendszertulajdonságai
      • 20.4.2. Politikai-katonai tényezők szerepe a hálózat kialakításában
      • chevron_right20.4.3. A vasutak nagytérségi jellemzői
        • 20.4.3.1. A vasúthálózatok és a forgalom megoszlása világrészenként
        • chevron_right20.4.3.2. A világrészek közötti és a kontinenseken végigvonuló globális/szemiglobális jelentőségű vasútrendszerek, korridorok
          • 20.4.3.2.1. Interkontinentális vasúti összeköttetések
          • 20.4.3.2.2. Transzkontinentális vasutak – korridorok
        • 20.4.3.3. Az összefüggő nemzetközi hálózati területi rendszerek/országtömbök
      • chevron_right20.4.4. A vasút reneszánszát ígérő, különleges teljesítményű új technológiák
        • 20.4.4.1. Különlegesen nagy teljesítményű nehéz tehervasutak
        • 20.4.4.2. A nagy sebességű személyszállító vasutak
    • chevron_right20.5. A közúti közlekedés
      • 20.5.1. Az úthálózat fejlődése
      • 20.5.2. Az úthálózat főbb jellemzői
      • 20.5.3. A gépkocsiállomány növekedése, összetétele, az ellátottság alakulása
      • 20.5.4. Forgalom
    • chevron_right20.6. Légi közlekedés
      • 20.6.1. Légi járművek
      • 20.6.2. Forgalomszervezés – légitársaságok
      • chevron_right20.6.3. A forgalom alakulása
        • 20.6.3.1. Személyforgalom
        • 20.6.3.2. Légiáru-szállítás
      • 20.6.4. A repülőtéri és repülőterek (nagyvárosok) közötti forgalom
    • Irodalom
  • chevron_right21. Egészségföldrajz
    • 21.1. Az egészségföldrajz általános kérdései
    • 21.2. Az egészségi állapot és a betegségek földrajza
    • 21.3. Az egészségügyi rendszer és az egészségügyi ellátás földrajza
    • 21.4. Az emberiség egészét érintő, globális egészségügyi problémák
    • Irodalom
  • chevron_right22. A kultúrgeográfia alapjai
    • 22.1. Bevezetés
    • 22.2. A kulturális földrajz fogalma, tárgya és iskolái
    • chevron_right22.3. A kulturális földrajz alapfogalmai
      • 22.3.1. A kultúra elemei
      • 22.3.2. Kultúrrégió
      • 22.3.3. Kultúrterületek
      • 22.3.4. Kultúraterjedés
      • 22.3.5. Kultúrökológia
      • 22.3.6. Kulturális integráció
      • 22.3.7. Kulturális táj
    • 22.4. A kultúra alrendszerei
    • 22.5. A kulturális földrajz alkalmazhatósága
    • Irodalom
  • chevron_right23. A globális turizmus jellemzői és trendjei geográfiai megközelítésben
    • 23.1. A világ turizmusának társadalmi-gazdasági jelentősége
    • 23.2. A társadalmi-gazdasági fejlettség és a turizmus térbeli terjedése
    • 23.3. A világ turizmusának helyzete 2008-ban
    • chevron_right23.4. A globalizáció és a turizmus kapcsolatrendszere
      • 23.4.1. Fogalmi összefüggések
      • chevron_right23.4.2. A turisztikai kínálat globalizálódása
        • 23.4.2.1. Globalizáció a turisztikai utazások piacán
        • 23.4.2.2. A CRS (számítógépes helyfoglalási rendszerek)
        • 23.4.2.3. A hotelláncok
        • 23.4.2.4. A közvetítő szektor a turizmusban
        • 23.4.2.5. A desztinációk kínálatának globalizálódása
      • chevron_right23.4.3. A turisztikai kereslet globalizálódása
        • 23.4.3.1. A fő küldő térségek
        • 23.4.3.2. A minőségi elvárások homogenizálódása
        • 23.4.3.3. A regionális kontra globális kínálatok
    • chevron_right23.5. A világ turizmusának trendjei
      • 23.5.1. Keresleti trendek
      • 23.5.2. A kínálati oldalon tapasztalható trendek
      • 23.5.3. A turisztikai terek változásának trendjei
    • Irodalom
  • chevron_right24. Politikai földrajz – Államföldrajzi változások a Föld politikai térképén
    • 24.1. Bevezetés
    • 24.2. A politikai tér átrendeződésének történeti-politikai földrajzi sajátosságai
    • chevron_right24.3. A politikai tér átrendeződésének fő elemei az „egypólusú világ” időszakában
      • 24.3.1. A szocialista világrendszer „önfelszámolása” jelentette a korszak legnagyobb területi átrendeződését
      • 24.3.2. Az USA viszonya a területi átrendeződéshez
      • 24.3.3. Az Európai Unió
    • 24.4. Az államosodási folyamat folytatódik?
    • 24.5. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right25. Globális problémák és trendek
    • chevron_right25.1. A globalitás értelmezése
      • 25.1.1. Időbeni aspektus
      • 25.1.2. Területi aspektus
      • 25.1.3. Ágazati aspektus
    • chevron_right25.2. A lokalitás értelmezése
      • 25.2.1. Időbeni aspektus
      • 25.2.2. Területi aspektus
      • 25.2.3. Ágazati aspektus
      • 25.2.4. Locus-típusok
    • 25.3. Röviden a világmodellekről
    • chevron_right25.4. Néhány globális világprobléma rövid áttekintése
      • 25.4.1. A demográfiai robbanás
      • 25.4.2. Élelmezési problémák
      • 25.4.3. Az urbanizáció problematikája
      • 25.4.4. Energetikai kérdések
      • 25.4.5. Nyersanyagproblémák
      • 25.4.6. Környezeti problémák
      • 25.4.7. Katonai ügyek
      • 25.4.8. A Kelet-Nyugat dichotómia
      • 25.4.9. Az Észak-Dél dichotómia
      • 25.4.10. Az új erők
      • 25.4.11. Az eladósodás problémái
      • 25.4.12. Egyéb problémák
    • 25.5. Megatrendek
    • chevron_right25.6. Néhány kiemelt kérdés
      • 25.6.1. Törvények és törvényszerűségek
      • 25.6.2. Metodika
      • 25.6.3. Az idők
      • 25.6.4. A probléma-újratermelődés
      • 25.6.5. A globalitás kihívásai és lehetőségei
      • 25.6.6. A geográfia és a döntési szféra
    • Irodalom
• chevron_rightRegionális földrajz
  • chevron_right26. Európa
    • chevron_right26.1. Nyugat-Európa
      • chevron_right26.1.1. A Brit-szigetek államai
        • chevron_right26.1.1.1. Nagy-Britannia
          • 26.1.1.1.1. Természeti viszonyok
          • 26.1.1.1.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
          • 26.1.1.1.3. Népesség- és településföldrajz
          • 26.1.1.1.4. Gazdaság
          • 26.1.1.1.5. Régiók és városok
        • chevron_right26.1.1.2. Írország
          • 26.1.1.2.1. Természeti viszonyok
          • 26.1.1.2.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
          • 26.1.1.2.3. Népesség- és településföldrajz
          • 26.1.1.2.4. Gazdaság
          • 26.1.1.2.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.1.2. Franciaország
        • 26.1.2.1. Természeti viszonyok
        • 26.1.2.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.1.2.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.1.2.4. Gazdaság
        • 26.1.2.5. Régiók és városok
      • 26.1.3. Monaco
      • chevron_right26.1.4. Benelux államok
        • 26.1.4.1. Történelmi fejlődés
        • 26.1.4.2. Demográfiai jellemzők
        • 26.1.4.3. Gazdaság
      • chevron_right26.1.5. Az Alpok országai
        • chevron_right26.1.5.1. Svájc
          • 26.1.5.1.1. Természeti viszonyok
          • 26.1.5.1.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
          • 26.1.5.1.3. Népesség- és településföldrajz
          • 26.1.5.1.4. Gazdaság
          • 26.1.5.1.5. Régiók és városok
        • 26.1.5.2. Liechtenstein
        • chevron_right26.1.5.3. Ausztria
          • 26.1.5.3.1. Természeti viszonyok
          • 26.1.5.3.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
          • 26.1.5.3.3. Népesség- és településföldrajz
          • 26.1.5.3.4. Gazdaság
          • 26.1.5.3.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.1.6. Németország
        • 26.1.6.1. Természeti viszonyok
        • 26.1.6.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.1.6.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.1.6.4. Gazdaság
        • 26.1.6.5. Régiók, tartományok, városok
    • chevron_right26.2. Kelet-Közép-Európa
      • chevron_right26.2.1. Lengyelország
        • 26.2.1.1. Természeti viszonyok
        • 26.2.1.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.2.1.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.2.1.4. Gazdaság
        • 26.2.1.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.2.2. Csehország
        • 26.2.2.1. Természeti viszonyok
        • 26.2.2.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.2.2.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.2.2.4. Gazdaság
        • 26.2.2.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.2.3. Szlovákia
        • 26.2.3.1. Természeti viszonyok
        • 26.2.3.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.2.3.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.2.3.4. Gazdaság
        • 26.2.3.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.2.4. Magyarország
        • 26.2.4.1. Természeti viszonyok
        • 26.2.4.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.2.4.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.2.4.4. Gazdaság
        • 26.2.4.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.2.5. Románia
        • 26.2.5.1. Természeti viszonyok
        • 26.2.5.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.2.5.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.2.5.4. Gazdaság
        • 26.2.5.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.2.6. A Baltikum országai
        • chevron_right26.2.6.1. Észtország
          • 26.2.6.1.1. Természeti viszonyok
          • 26.2.6.1.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
          • 26.2.6.1.3. Népesség- és településföldrajz
          • 26.2.6.1.4. Gazdaság
          • 26.2.6.1.5. Régiók és városok
        • chevron_right26.2.6.2. Lettország
          • 26.2.6.2.1. Természeti viszonyok
          • 26.2.6.2.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
          • 26.2.6.2.3. Népesség- és településföldrajz
          • 26.2.6.2.4. Gazdaság
          • 26.2.6.2.5. Régiók és városok
        • chevron_right26.2.6.3. Litvánia
          • 26.2.6.3.1. Természeti viszonyok
          • 26.2.6.3.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
          • 26.2.6.3.3. Népesség- és településföldrajz
          • 26.2.6.3.4. Gazdaság
          • 26.2.6.3.5. Régiók és városok
    • chevron_right26.3. Észak-Európa
      • chevron_right26.3.1. Svédország
        • 26.3.1.1. Természeti viszonyok
        • 26.3.1.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.3.1.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.3.1.4. Gazdaság
        • 26.3.1.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.3.2. Dánia
        • 26.3.2.1. Természeti viszonyok
        • 26.3.2.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.3.2.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.3.2.4. Gazdaság
        • 26.3.2.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.3.3. Norvégia
        • 26.3.3.1. Természeti viszonyok
        • 26.3.3.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.3.3.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.3.3.4. Gazdaság
        • 26.3.3.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.3.4. Finnország
        • 26.3.4.1. Természeti viszonyok
        • 26.3.4.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.3.4.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.3.4.4. Gazdaság
        • 26.3.4.5. Régiók és városok
      • 26.3.5. Izland
    • chevron_right26.4.26.4. Dél-Európa
      • chevron_right26.4.1. Az Ibériai-félsziget és államai
        • 26.4.1.1. Andorra
        • 26.4.1.2. Portugália
        • 26.4.1.3. Spanyolország
      • chevron_right26.4.2. Az Appennini-félsziget és államai
        • 26.4.2.1. Olaszország
        • 26.4.2.2. San Marino Köztársaság
        • 26.4.2.3. Vatikán Állam
      • chevron_right26.4.3. A Balkán-félsziget és államai
        • 26.4.3.1. Görögország
        • 26.4.3.2. Bulgária
        • 26.4.3.3. Albánia
        • 26.4.3.4. A volt Jugoszlávia
        • 26.4.3.5. Szerbia
        • 26.4.3.6. Bosznia-Hercegovina
        • 26.4.3.7. Horvátország
        • 26.4.3.8. Szlovénia
        • 26.4.3.9. FYROM Macedónia
        • 26.4.3.10. Montenegró
        • 26.4.3.11. Koszovó/1244 – Kosovo
      • chevron_right26.4.4. Mediterrán szigetállamok
        • 26.4.4.1. Ciprus
        • 26.4.4.2. Málta
    • Irodalom
  • chevron_right27. A Szovjetunió utódállamai
    • 27.1. Oroszország
    • 27.2. Ukrajna
    • 27.3. Fehéroroszország (Belorusszia)
    • 27.4. Moldávia
    • chevron_right27.5. Kaukázuson túli köztársaságok
      • 27.5.1. Grúzia
      • 27.5.2. Örményország
      • 27.5.3. Azerbajdzsán
    • chevron_right27.6. Közép-Ázsia országai
      • 27.6.1. Türkmenisztán
      • 27.6.2. Üzbegisztán
      • 27.6.3. Tádzsikisztán
      • 27.6.4. Kirgizisztán
      • 27.6.5. Kazahsztán
    • Irodalom
  • chevron_right28. Ázsia
    • chevron_right28.1. Belső- és Kelet-Ázsia
      • chevron_right28.1.1. Természetföldrajzi viszonyok, tájak
        • 28.1.1.1. Belső-Ázsia tájai
        • 28.1.1.2. Kelet-Ázsia tájai
      • chevron_right28.1.2. Társadalomföldrajz
        • chevron_right28.1.2.1. Japán
          • 28.1.2.1.1. Bezárkózás és nagyhatalmi álmok
          • 28.1.2.1.2. Idősödő társadalom, óriási népességkoncentrációk
          • 28.1.2.1.3. A gazdasági csodától a recesszióig
          • 28.1.2.1.4. Az élelmiszer-önellátás fokozatosan csökken
          • 28.1.2.1.5. Szerény természeti erőforrások, világhírű ipar
          • 28.1.2.1.6. Fejlett szolgáltató szektor
        • chevron_right28.1.2.2. Kína
          • 28.1.2.2.1. Természet és társadalom
          • 28.1.2.2.2. „Hadd gazdagodjanak előbb meg egyesek!”
          • 28.1.2.2.3. Szocializmus és piacgazdaság?
          • 28.1.2.2.4. Az ország erős, a nép gazdag
          • 28.1.2.2.5. Az ember legyőzi a természetet?
      • chevron_right28.1.3. A Koreai-félsziget földrajza
        • 28.1.3.1. Fekvése, helyzete, geológiája
        • 28.1.3.2. Éghajlati sajátosságok
        • 28.1.3.3. A félsziget történelme
        • 28.1.3.4. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
        • 28.1.3.5. Koreai Köztársaság
      • chevron_right28.1.4. Mongólia
        • 28.1.4.1. Földrajzi elhelyezkedése
        • 28.1.4.2. Természeti földrajzi adottságok
        • 28.1.4.3. Éghajlat
        • 28.1.4.4. Vízrajz
        • 28.1.4.5. Növény- és állatvilág
        • 28.1.4.6. Népesség
        • 28.1.4.7. Gazdaság
    • chevron_right28.2. Dél-Ázsia
      • 28.2.1. Dél-Ázsia természetföldrajza
      • chevron_right28.2.2. Dél-Ázsia társadalomföldrajza
        • 28.2.2.1. India
        • 28.2.2.2. Pakisztán
        • 28.2.2.3. Banglades
        • 28.2.2.4. Srí Lanka
        • 28.2.2.5. Nepál
        • 28.2.2.6. Bhután
        • 28.2.2.7. Maldív-szigetek
    • chevron_right28.3. Délnyugat-Ázsia
      • 28.3.1. Elhelyezkedése és határai
      • 28.3.2. Természetföldrajz
      • 28.3.3. Történeti földrajzi és geopolitikai jellemvonások
      • 28.3.4. Népesség- és település-földrajzi alapvonások
      • 28.3.5. Gazdaságföldrajzi tények
      • 28.3.6. Törökország
      • chevron_right28.3.7. Az Iráni-medencevidék államai
        • 28.3.7.1. Irán
        • 28.3.7.2. Afganisztán
      • chevron_right28.3.8. Az Arab-félsziget államai
        • 28.3.8.1. Szaúd-Arábia
        • 28.3.8.2. Jemen
        • 28.3.8.3. Arab Emírségek
        • 28.3.8.4. Omán
        • 28.3.8.5. Kuvait
        • 28.3.8.6. Katar
        • 28.3.8.7. Bahrein
      • chevron_right28.3.9. A Termékeny Félhold (Mashreq) országai
        • 28.3.9.1. Irak
        • 28.3.9.2. Szíria
        • 28.3.9.3. Izrael
        • 28.3.9.4. Jordánia
        • 28.3.9.5. Libanon
        • 28.3.9.6. A Palesztin Hatóság területe
    • chevron_right28.4. Délkelet-Ázsia
      • 28.4.1. Brunei (Negara Brunei Darussalam)
      • 28.4.2. Fülöp-szigetek
      • 28.4.3. Indonézia
      • 28.4.4. Kambodzsa
      • 28.4.5. Kelet-Timor
      • 28.4.6. Laosz
      • 28.4.7. Malajzia
      • 28.4.8. Mianmar
      • 28.4.9. Pápua Új-Guinea
      • 28.4.10. Szingapúr
      • 28.4.11. Thaiföld
      • 28.4.12. Vietnam
    • Irodalom
  • chevron_right29. Amerika
    • 29.1. Fekvése, helyzete, határai
    • 29.2. Természeti adottságok
    • 29.3. Amerika felfedezése
    • chevron_right29.4. Amerikai Egyesült Államok
      • 29.4.1. Természeti földrajzi adottságok
      • 29.4.2. Társadalmi-gazdasági fejlődés
      • 29.4.3. Népesség
      • 29.4.4. Bányászat
      • 29.4.5. Ipar
      • 29.4.6. Mezőgazdaság
      • 29.4.7. Közlekedés
      • 29.4.8. Külkereskedelem
      • chevron_right29.4.9. Gazdasági körzetek
        • 29.4.9.1. Északi körzet
        • 29.4.9.2. Közép-atlanti vidék
        • 29.4.9.3. Nagy-tavak vidéke
        • 29.4.9.4. Közép-nyugat
        • 29.4.9.5. Déli körzet
        • 29.4.9.6. Nyugati körzet
    • chevron_right29.5. Kanada
      • 29.5.1. Természeti földrajzi adottságok
      • 29.5.2. Társadalmi-gazdasági fejlődés
      • 29.5.3. Népesség
      • 29.5.4. Gazdaság
    • chevron_right29.6. Latin-Amerika
      • 29.6.1. Bevezetés Latin-Amerika történetébe
    • chevron_right29.7. Mexikó
      • 29.7.1. Természeti földrajzi adottságok
      • 29.7.2. Társadalmi-gazdasági fejlődés
      • 29.7.3. Gazdaság
    • chevron_right29.8. Közép-Amerika
      • 29.8.1. Természeti földrajzi adottságok
      • 29.8.2. Történelem
      • 29.8.3. Népesség
      • 29.8.4. Gazdaság
      • 29.8.5. Belize
      • 29.8.6. Guatemala
      • 29.8.7. Honduras
      • 29.8.8. El Salvador
      • 29.8.9. Nicaragua
      • 29.8.10. Costa Rica
      • 29.8.11. Panama
      • 29.8.12. Kuba
      • 29.8.13. Jamaica
      • 29.8.14. Haiti
      • 29.8.15. Dominikai Köztársaság
      • 29.8.16. A Kis-Antillák szigetvilága
    • chevron_right29.9. Dél-Amerika
      • 29.9.1. Természeti földrajzi adottságok
      • 29.9.2. Történelem
      • 29.9.3. Gazdaság
      • chevron_right29.9.4. Venezuela
        • 29.9.4.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.4.2. Történelem
        • 29.9.4.3. Népesség
        • 29.9.4.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.5. Kolumbia
        • 29.9.5.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.5.2. Történelem
        • 29.9.5.3. Népesség
        • 29.9.5.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.6. Ecuador
        • 29.9.6.1. Természeti adottságok
        • 29.9.6.2. Történelem
        • 29.9.6.3. Népesség
        • 29.9.6.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.7. Peru
        • 29.9.7.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.7.2. Történelem
        • 29.9.7.3. Népesség
        • 29.9.7.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.8. Bolívia
        • 29.9.8.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.8.2. Történelem
        • 29.9.8.3. Népesség
        • 29.9.8.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.9. Chile
        • 29.9.9.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.9.2. Történelem
        • 29.9.9.3. Népesség
        • 29.9.9.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.10. Argentína
        • 29.9.10.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.10.2. Történelem
        • 29.9.10.3. Népesség
        • 29.9.10.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.11. Uruguay
        • 29.9.11.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.11.2. Történelem
        • 29.9.11.3. Népesség
        • 29.9.11.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.12. Paraguay
        • 29.9.12.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.12.2. Történelem
        • 29.9.12.3. Népesség
        • 29.9.12.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.13. Brazília
        • 29.9.13.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.13.2. Történelem
        • 29.9.13.3. Népesség
        • 29.9.13.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.14. Guyana
        • 29.9.14.1. Történelem
        • 29.9.14.2. Népesség
        • 29.9.14.3. Gazdaság
      • chevron_right29.9.15. Suriname
        • 29.9.15.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.15.2. Történelem
        • 29.9.15.3. Népesség
        • 29.9.15.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.16. Francia Guyana
        • 29.9.16.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.16.2. Történelem
        • 29.9.16.3. Népesség
        • 29.9.16.4. Gazdaság
    • Irodalom
  • chevron_right30. Afrika
    • chevron_right30.1. Természeti viszonyok
      • 30.1.1. Helyzet
      • 30.1.2. Felszín
      • 30.1.3. Kialakulás, földtani felépítés
      • 30.1.4. Éghajlat
      • 30.1.5. Vízrajz
      • 30.1.6. Növényzet, állatvilág, talajok
      • 30.1.7. Természeti csapások
      • 30.1.8. A társadalom hatása a környezetre
      • 30.1.9. Afrika nagytájai
    • chevron_right30.2. Afrikai országok társadalma és gazdasága
      • chevron_right30.2.1. Afrika felfedezése, megismerése
        • 30.2.1.1. Afrika gyarmatosítása és a gyarmatok felszabadulása
      • chevron_right30.2.2. Népesség
        • 30.2.2.1. Települések
        • 30.2.2.2. Éhezés Afrikában
      • chevron_right30.2.3. Gazdaság
        • 30.2.3.1. Bányászat
        • 30.2.3.2. Ipar
        • 30.2.3.3. Mezőgazdaság
        • 30.2.3.4. A tercier ágazatok
      • chevron_right30.2.4. Észak-Afrika
        • 30.2.4.1. Maghreb országok
        • 30.2.4.2. Líbia
        • 30.2.4.3. Egyiptom
      • 30.2.5. A Száhel-övezet országai
      • 30.2.6. A Guineai-öböl országai
      • 30.2.7. Közép-Afrika
      • 30.2.8. Kelet-Afrika
      • 30.2.9. Dél-Afrika
    • Irodalom
  • chevron_right31. Ausztrália és Óceánia
    • chevron_right31.1. Ausztrália természeti viszonyai
      • 31.1.1. Földrajzi helyzete, általános jellemzése
      • 31.1.2. Földjének kialakulása
      • 31.1.3. Éghajlat
      • 31.1.4. Vízrajz
      • 31.1.5. Növényzet, állatvilág és talajok
      • 31.1.6. Ausztrália nagytájai
    • chevron_right31.2. Óceánia természetföldrajza
      • 31.2.1. Kialakulás
      • 31.2.2. Éghajlat
      • 31.2.3. Növényzet és állatvilág
      • 31.2.4. A szigetvilág tagolódása
    • chevron_right31.3. Ausztrália és Óceánia társadalomföldrajza
      • chevron_right31.3.1. Ausztrália őslakosai, felfedezése és története
        • 31.3.1.1. Őslakosok
        • 31.3.1.2. A kontinens megismerése
        • 31.3.1.3. Az önálló állam
      • 31.3.2. Óceánia meghódításának története
      • 31.3.3. Népesedési folyamatok
      • 31.3.4. Ásványkincsek és energiaforrások
      • 31.3.5. Mezőgazdaság
      • 31.3.6. Ipar
      • 31.3.7. Szolgáltatások
    • Irodalom
  • chevron_right32. Sarkvidékek
    • 32.1. Arktisz
    • 32.2. Antarktisz
    • Irodalom
  • chevron_right33. Világtengerek
    • chevron_right33.1. A Világtengert alkotó óceánok és tengerek főbb természeti jellemzői
      • 33.1.1. Atlanti-óceán
      • 33.1.2. Csendes-óceán
      • 33.1.3. Indiai-óceán
      • 33.1.4. Az óceáni áramlások
      • 33.1.5. Perem- és beltengerek
    • chevron_right33.2. A Világtenger hasznosítása/haszonvétele
      • 33.2.1. Halászat
      • chevron_right33.2.2. Világrészeket elválasztó/összekötő szerep
        • 33.2.2.1. A tengerhajózás világgazdasági szerepének növekedése
        • 33.2.2.2. Tengerhajózási csatornák
        • 33.2.2.3. A világrészek közötti interkontinentális konténerhajó-forgalom
        • 33.2.2.4. A világrészek közötti (transzóceáni) légi forgalom
    • Irodalom
• chevron_rightSzínes világunk
  • Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 059 839 2

A földrajz jóval több a hegyek-völgyek-folyók puszta ismertetésénél; ez a komplex tudomány azt is bemutatja, kik laknak e területeken, hogyan és miből élnek, s létük milyen gazdasági-kulturális hatással van azokra, akik a világ más részein élik mindennapjaikat. A Világföldrajz teljes, átfogó képet ad bolygónkról, s a földrajz legfontosabb tudományágainak révén (geográfia, népességföldrajz, etnikai, gazdasági és vallásföldrajz stb.) érthetően, mégis tudományos igénnyel mutatja be az olvasónak, milyen logikusan működő egység is a minket körülvevő világ.

A könyv mintegy harminc magyar földrajztudós tanulmányait tartalmazza, akik valamennyien a szakma nemzetközileg is elismert képviselői. Az Akadémiai kézikönyvek sorozatban megjelent kötet ezért értékes, könnyen feldolgozható és mindenre kiterjedő információforrás a gimnáziumtól a diplomáig - sőt még azon is túl bárki számára, akit érdekel a földrajztudomány. Sorozatunkban hamarosan újra várható egy földrajzi vonatkozású mű, hiszen jövőre jelenik meg a Kárpát-medence földrajza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-vilagfoldrajz//