Tóth József

Világföldrajz


Pápua Új-Guinea

Nevét részben őslakóiról, a pápuákról kapta. Az indonéz eredetű szó jelentése: „göndör hajú”. Régészeti feltárások bizonyítják, hogy az első emberek, akik elérték Pápua Új-Guineát, később a Salamon-szigeteket és Ausztráliát népesítették be az indonéz szigetvilágon keresztül. Ázsiából szigetről szigetre haladva, kb. 60 000 éve jelentek meg Pápua szigetén. Arra is találtak bizonyítékokat, hogy meghonosodott egyfajta letelepedett életformát igénylő kertészkedő, növénytermesztő kultúra 9000 évvel ezelőtt, amivel a pápuák az elsők között voltak a térségben. Szágópálmát, kókuszt, jamgyökeret, kenyérgyümölcsöt termesztettek, és cukornádat, amelynek itt található a géncentruma. Az első európaiak, akik megpillantották Pápua Új-Guineát, a portugálok voltak 1512-ben, de csak egy későbbi, 1526-os expedíció során kötöttek ki. Jorge de Menezes nevezte el a „Pápuák szigetének” ezt a földdarabot, de sokáig meglehetősen ijesztő helynek tartották, ahol harcias kannibálok élnek, nincs olyan értékes ásvány vagy fűszer, amiért érdemes lenne kockáztatni, ezért az európai gyarmatosítók hosszú időn át nem is háborgatták a szigetet. 1860-ban egy hamburgi cég az északi parton kókuszdiót termesztett, koprával kereskedett. A mai ország északi területét 1885-ben Otto Finsch a német császárnak ajánlotta. Ezzel a terület a Német Birodalom gyarmatává vált, „Vilmos Császár Terület” néven. Az első világháborúban vesztes németek azonban elvesztették minden gyarmatukat és Pápua Új-Guinea ausztrál fennhatóság alá került. A második világháború alatt a térségben heves harcokat folytattak a szövetséges csapatok a japánok ellen, akik megpróbálták az ország fővárosát, Port Moresbyt elfoglalni, de az ausztrálok sikeresen visszaverték őket. A japánok nem adták meg könnyen magukat, elhúzódó dzsungelháborút vívtak egészen a kapitulációig. 1972-ben választásokat tartottak az országban, a szavazók a függetlenségre voksoltak. 1973 decemberében Pápua Új-Guinea autonómiát, 1975. szeptember 16-án függetlenséget kapott az ausztrál kormánytól.

Világföldrajz

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 059 839 2

A földrajz jóval több a hegyek-völgyek-folyók puszta ismertetésénél; ez a komplex tudomány azt is bemutatja, kik laknak e területeken, hogyan és miből élnek, s létük milyen gazdasági-kulturális hatással van azokra, akik a világ más részein élik mindennapjaikat. A Világföldrajz teljes, átfogó képet ad bolygónkról, s a földrajz legfontosabb tudományágainak révén (geográfia, népességföldrajz, etnikai, gazdasági és vallásföldrajz stb.) érthetően, mégis tudományos igénnyel mutatja be az olvasónak, milyen logikusan működő egység is a minket körülvevő világ.

A könyv mintegy harminc magyar földrajztudós tanulmányait tartalmazza, akik valamennyien a szakma nemzetközileg is elismert képviselői. Az Akadémiai kézikönyvek sorozatban megjelent kötet ezért értékes, könnyen feldolgozható és mindenre kiterjedő információforrás a gimnáziumtól a diplomáig - sőt még azon is túl bárki számára, akit érdekel a földrajztudomány. Sorozatunkban hamarosan újra várható egy földrajzi vonatkozású mű, hiszen jövőre jelenik meg a Kárpát-medence földrajza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-vilagfoldrajz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave