Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV. • Fonetikai tanulmányok
• Impresszum
• Szerkesztői bevezetés
• chevron_rightA magánhangzók centralizációja és produkciós homogenitása az előrefelé és hátrafelé ható magánhangzók közti koartikulációban – artikulációs és akusztikai adatok
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. A magánhangzók közötti koartikuláció
    • 1.2. A V-V koartikulációt befolyásoló tényezők: a koartikuláció iránya
    • 1.3. A kutatás célja és hipotézisei
  • chevron_right2. Módszertan
    • 2.1. Kísérleti személyek és anyag
    • 2.2. Felvételkészítés
    • 2.3. Mérések és elemzések
    • 2.4. Statisztikai elemzések
  • chevron_right3. Eredmények
    • 3.1. A koartikuláló és neutrális kontextusú magánhangzók távolsága
    • 3.2. A magánhangzók kontextusok közötti szóródása
  • chevron_right4. Következtetések
    • 4.1. A progresszív koartikuláció korlátozott dominanciájának és a regresszív koartikuláció hiányának néhány lehetséges magyarázata
    • 4.2. A magánhangzók közötti különbségek néhány lehetséges magyarázata
    • 4.3. A mérőszámok közötti eltérések lehetséges magyarázata
    • 4.4. Az eredmények általánosíthatóságának korlátai
  • 5. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightMagyar magánhangzók artikulációs és akusztikai jellemzői a fonetikai pozíció függvényében álszavakban
  • 1. Bevezetés
  • 2. Kísérleti személyek, anyag, módszer
  • 3. Eredmények
  • 4. Következtetések
  • Irodalom
• chevron_rightA magyar gemináták típusainak temporális korrelátumai
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. A gemináták ábrázolása és típusai
    • 1.2. A geminátatípusok akusztikai fonetikai vizsgálata
    • 1.3. Gemináció a magyarban
    • 1.4. A jelen kutatás célja és hipotézisei
  • 2. Kísérleti személyek, anyag, módszer
  • chevron_right3. Eredmények
    • 3.1. Egységes vagy kettős artikuláció
    • 3.2. A felpattanások kvantitatív jellemzői
    • 3.3. Teljes időtartam és gemináta-szingleton arány
    • 3.4. Az explozívák belső időszerkezete
    • 3.5. A környező magánhangzók időtartama
    • 3.6. Relatív időtartamok
  • 4. Következtetések
  • Irodalom
• chevron_rightAz alapfrekvencia-jellemzők középtávú longitudinális változása fiatal és középkorú felnőttek beszédében
  • chevron_right1. Bevezetés
    • chevron_right1.1. Az alapfrekvencia-jellemzők középtávú longitudinális változásai
      • 1.1.1. Keresztmetszeti vizsgálatok
      • 1.1.2. Longitudinális vizsgálatok
    • 1.2. A beszédtípusok közötti eltérések
    • 1.3. Célok, hipotézisek
  • 2. Módszer
  • chevron_right3. Eredmények
    • 3.1. Az alapfrekvencia-tartomány és -medián változásának eredményei
    • 3.2. A hangterjedelem változásának eredményei
    • 3.3. A hangközértékek változásának eredményei
    • 3.4. Az alapfrekvencia-jellemzők változásainak egyéni jellemzői
  • 4. Következtetések
  • Irodalom
• chevron_rightA homofóniakerülés hatása a zöngeprodukcióban
  • 1. Bevezetés
  • 2. Zöngésségi kontraszt és neutralizáció a magyarban
  • 3. Homofóniakerülés
  • 4. Kísérleti személyek, anyag, módszer
  • chevron_right5. Eredmények
    • 5.1. Megnyilatkozás vége
    • 5.2. /p/ előtt
    • 5.3. /b/ előtt
    • 5.4. Zengőhang előtt
    • 5.5. Két magánhangzó között
  • 6. Következtetések
  • Függelék
  • Irodalom
• chevron_rightA magyar deklaratív kérdések karakterdallamának vizsgálata percepciós kísérlettel
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A magyar deklaratív kérdések jelentéstani és formai jellemzői
    • 2.1. A deklaratív kérdések szemantikája és pragmatikája
    • 2.2. A magyar deklaratív kérdések formai jellemzői
  • chevron_right3. Percepciós kísérlet
    • chevron_right3.1. Módszer
      • 3.1.1. Stimulusok
      • 3.1.2. Résztvevők
      • 3.1.3. A kísérletek menete
      • 3.1.4. Adatelemzés
    • chevron_right3.2. Eredmények
      • 3.2.1. 1. kísérlet: „megerősítés” vs. „meglepődés”
      • 3.2.2. 2. kísérlet: „kérdés” vs. „meglepődés”
    • 3.3. Post hoc kérdések
    • 3.4. Diszkusszió: tartalom és forma
    • 3.5. Fennmaradó kérdések
  • 4. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightNicsak, ki beszél? • A beszélőváltások variabilitása az ismerősség függvényében percepciós szempontból
  • 1. Bevezetés
  • 2. Problémafelvetés, a kutatás célja, kérdései és hipotézisek
  • 3. Anyag és módszer
  • chevron_right4. Eredmények
    • 4.1. A percepciós teszt eredményei
    • 4.2. A beszélőváltások jellemzői
    • 4.3. A résztvevők egyéni eredményei a percepciós tesztben
    • 4.4. Az adatközlői válaszok kvalitatív elemzése
  • 5. Következtetések
  • Irodalom
• chevron_rightÉszlelt érzelemkifejezés a dajkanyelvben • Longitudinális változások és az anyai paritás hatása
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. A dajkanyelv longitudinális változásai
    • 1.2. Az érzelmek megítélése és percepciója
  • chevron_right2. A kísérlet anyaga és felépítése
    • 2.1. Felvételek
    • 2.2. Érzelmek megítélése
  • chevron_right3. Pontrendszer és statisztikai modellek
    • chevron_right3.1. Pontértékek számítása és elemzése
      • 3.1.1. Nemlineáris és lineáris regressziós kevert modellek
      • 3.1.2. Címkézők közötti egyezés
  • chevron_right4. Longitudinális tendenciák
    • 4.1. Modellek és pontszámok összevetése
    • 4.2. Érzelemerősség (AR)
    • 4.3. Érzelmi töltet (VAL)
    • 4.4. Értékelés
  • chevron_right5. Az anyai paritás hatása
    • 5.1. Eredmények
    • 5.2. Értékelés
  • 6. Összegzés és következtetések
  • Hozzáférés az adatokhoz
  • Irodalom
• chevron_rightA szóhangsúly idegrendszeri reprezentációja
  • 1. Bevezető: a hangsúly jelentősége
  • chevron_right2. A szóhangsúly feldolgozásának idegrendszeri háttere
    • chevron_right2.1. A beszéd- és a hangsúlyfeldolgozás elektrofiziológiai korrelátumai
      • 2.1.1. A beszédfeldolgozással kapcsolatos EN tanulmányok
      • 2.1.2. A szóhangsúly feldolgozásának EN-vizsgálatai
      • 2.1.3. A szóhangsúly feldolgozásának EN-korrelátumai a magyar nyelvben
    • 2.2. A beszéd- és hangsúlyfeldolgozás neurobiológiai modelljei
  • 3. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightBeszédtempó és fluencia szklerózis multiplexben
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Módszer
    • 2.1. Adatközlők
    • 2.2. Anyag
    • 2.3. Eljárás
    • 2.4. Adatelemzési eljárás
  • chevron_right3. Eredmények
    • 3.1. A beszédtempó és az artikulációs tempó
    • 3.2. A szünetek és a beszédszakaszok hosszúsága
    • 3.3. A néma szünetek és a megakadások gyakorisága
  • 4. Következtetések
  • Irodalom
• chevron_rightPalatális approximánsok a kínaiban és a magyarban • A kínai alveolopalatális /ɕ/ szibilánst követő vokális szakasz produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűeknél
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. A kínai frikatívák ejtése magyar anyanyelvűek esetében
    • 1.2. A réshangot és magánhangzót tartalmazó kínai hangkapcsolatok vokalikus része, illetve a [j] és [i] megvalósulásai a magyarban
    • 1.3. Ortográfiai hatás a kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek nyelvelsajátításában
    • chevron_right1.4. A jelen kutatás célja és hipotézisei
      • 1.4.1. Magyar vokalikus szegmentumsorok magyar anyanyelvűek ejtésében
      • 1.4.2. Kínai vokalikus szegmentumsorok magyar és kínai anyanyelvű beszélők ejtésében
      • 1.4.3. A magyar és kínai vokalikus szegmentumsorok magyar anyanyelvűek ejtésében
  • chevron_right2. Módszertan
    • 2.1. Kísérleti személyek és anyag
    • chevron_right2.2. Mérések
      • 2.2.1. Elemzések
  • chevron_right3. Eredmények
    • 3.1. Magyar vokalikus szegmentumok
    • chevron_right3.2. Statikus elemzések
      • 3.2.1. Dinamikus elemzések
    • chevron_right3.3. Kínai vokalikus szakaszok
      • 3.3.1. Statikus elemzések
      • 3.3.2. Dinamikus elemzések a /ɕa/ hangsorban
    • chevron_right3.4. A kínai és magyar vokalikus szakaszok összehasonlítása
      • 3.4.1. Statikus elemzések
      • 3.4.2. Dinamikus elemzések a /ɕa/ hangsorban
  • chevron_right4. Következtetések
    • 4.1. A magyar hangsorok megvalósulása
    • 4.2. A kínai hangsorok (különösen a /ɕa/) ejtése magyar és kínai anyanyelvűek esetében
    • 4.3. A magyar és kínai hangsorok összevetése magyar anyanyelvűek ejtésében
  • Irodalom
• chevron_rightVokalizmus és konszonantizmus a magyar nyelvjárások hasonlósági mintázataiban
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. Atlaszadatok fonetikus lejegyzése és kvantitatív nyelvföldrajz
    • 1.2. Dialektometria
  • 2. Anyag és módszer
  • chevron_right3. Eredmények
    • 3.1. Nyelvi hasonlóság és földrajzi távolság
    • 3.2. Magánhangzók, mássalhangzók és nyelvjárás-tipológia
  • 4. Következtetések
  • Irodalom
• chevron_rightA BEA továbbfejlesztése és alkalmazása kontrasztív gépi beszédfelismerési kísérletekre
  • 1. Bevezetés
  • 2. Hasonló, magyar nyelvű beszélt nyelvi adatbázisok
  • chevron_right3. A BEA áttekintése
    • 3.1. Szerkezet
    • 3.2. Jelenleg elérhető annotációk
  • 4. Annotációk nyelvi elemzésre
  • chevron_right5. Annotáció és strukturálás gépi tanuláshoz
    • 5.1. A BEA-Base szerkezete
    • chevron_right5.2. Gépi beszédfelismerési eredmények a BEA-Base adathalmazokon
      • 5.2.1. Klasszikus megközelítés
      • 5.2.2. Tisztán neurális megközelítés
      • 5.2.3. Neurális megközelítés nyelvmodellekkel segítve
  • 6. Összefoglalás
  • Irodalom
• Főszerkesztői utószó

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 864 5

DOI: 10.1556/9789634548645

Sorozat: Általános nyelvészeti tanulmányok

ISSN: 2732-0642

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 59 éves történetében először jelenik meg benne fonetikai témájú tanulmányválogatás. A 34. kötet szerkesztésének fő vezérelve az volt, hogy a magyar nyelv hangzását elemző fonetikai kutatások palettájának a lehető legtöbb színárnyalatát szemléltesse a nyelvészeti elméleteket tesztelő empirikus vizsgálatoktól az agyi ingerek vizsgálatán át a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő kutatásokig, mint például a klinikai fonetika vagy a beszédtechnológia. Az itt közölt tanulmányok a 2020-as évek elejének pillanatfelvételei magyarországi és külföldi kutatóműhelyekből, ezek mindegyike egy vagy több kísérlet eredményeiről számol be. Szerepelnek a beszéd produkcióját (szegmentális és szupraszegmentális szerkezetét) artikulációs és akusztikai módszertannal együttesen vizsgáló kísérletek, illetve akusztikai elemzések is. A beszédészleléssel foglalkozó cikkek közös vonása, hogy a beszédhangoknál nagyobb nyelvi egységek percepcióját vizsgálják. Végül a kötetben olyan tanulmányok is helyet kaptak, amelyek valamilyen speciális nézőponttal ötvözik a fonetikai megközelítést, a beszédpatológiától a dialektometriáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv//