Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.
Fonetikai tanulmányok
Kontraszt |
Együttható |
b |
SE |
t |
df |
p |
R2m |
R2c |
/s/–/z/, nem mp | (Intercept) | 10,95 | 3,04 |
3,60 |
6,00 |
0,0113 |
0,09 |
0,46 |
sound-z |
6,28 |
4,30 |
1,46 |
6,00 |
0,1949 |
|||
/t/–/d/, nem mp | (Intercept) | 10,99 | 4,03 |
2,73 |
27,94 |
0,011 |
0,6 |
0,72 |
sound-d |
55,51 |
8,43 |
6,59 |
7,03 |
0,0003 |
|||
/s/–/z/, mp | (Intercept) | 6,71 | 2,05 |
3,27 |
10,00 |
0,0084 |
0,38 |
0,81 |
sound-z |
28,00 |
6,32 |
4,43 |
10,00 |
0,0013 |
|||
/t/–/d/, mp | (Intercept) | 9,76 | 3,56 |
2,74 |
10,00 |
0,0209 |
0,7 |
0,88 |
sound-d |
66,24 |
5,84 |
11,34 |
10,00 |
<.0001 |
|||
nem mp–mp, z | (Intercept) | 17,23 | 3,05 |
5,65 |
6,00 |
0,0013 |
0,15 |
0,72 |
minpair-mp |
17,49 |
7,38 |
2,37 |
13,58 |
0,0332 |
|||
nem mp–mp, d | (Intercept) | 66,49 | 8,16 |
8,15 |
6,00 |
0,0002 |
0,02 |
0,45 |
minpair-mp |
9,51 |
10,98 |
0,87 |
14,10 |
0,4011 |
Tartalomjegyzék
- Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV. • Fonetikai tanulmányok
- Impresszum
- Szerkesztői bevezetés
- A magánhangzók centralizációja és produkciós homogenitása az előrefelé és hátrafelé ható magánhangzók közti koartikulációban – artikulációs és akusztikai adatok
- 1. Bevezetés
- 2. Módszertan
- 3. Eredmények
- 4. Következtetések
- 4.1. A progresszív koartikuláció korlátozott dominanciájának és a regresszív koartikuláció hiányának néhány lehetséges magyarázata
- 4.2. A magánhangzók közötti különbségek néhány lehetséges magyarázata
- 4.3. A mérőszámok közötti eltérések lehetséges magyarázata
- 4.4. Az eredmények általánosíthatóságának korlátai
- 4.1. A progresszív koartikuláció korlátozott dominanciájának és a regresszív koartikuláció hiányának néhány lehetséges magyarázata
- 5. Összefoglalás
- Irodalom
- Magyar magánhangzók artikulációs és akusztikai jellemzői a fonetikai pozíció függvényében álszavakban
- A magyar gemináták típusainak temporális korrelátumai
- Az alapfrekvencia-jellemzők középtávú longitudinális változása fiatal és középkorú felnőttek beszédében
- A homofóniakerülés hatása a zöngeprodukcióban
- A magyar deklaratív kérdések karakterdallamának vizsgálata percepciós kísérlettel
- Nicsak, ki beszél? • A beszélőváltások variabilitása az ismerősség függvényében percepciós szempontból
- Észlelt érzelemkifejezés a dajkanyelvben • Longitudinális változások és az anyai paritás hatása
- A szóhangsúly idegrendszeri reprezentációja
- Beszédtempó és fluencia szklerózis multiplexben
- Palatális approximánsok a kínaiban és a magyarban • A kínai alveolopalatális /ɕ/ szibilánst követő vokális szakasz produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűeknél
- 1. Bevezetés
- 1.1. A kínai frikatívák ejtése magyar anyanyelvűek esetében
- 1.2. A réshangot és magánhangzót tartalmazó kínai hangkapcsolatok vokalikus része, illetve a [j] és [i] megvalósulásai a magyarban
- 1.3. Ortográfiai hatás a kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek nyelvelsajátításában
- 1.4. A jelen kutatás célja és hipotézisei
- 1.1. A kínai frikatívák ejtése magyar anyanyelvűek esetében
- 2. Módszertan
- 3. Eredmények
- 4. Következtetések
- Irodalom
- 1. Bevezetés
- Vokalizmus és konszonantizmus a magyar nyelvjárások hasonlósági mintázataiban
- A BEA továbbfejlesztése és alkalmazása kontrasztív gépi beszédfelismerési kísérletekre
- Főszerkesztői utószó
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2023
ISBN: 978 963 454 864 5
Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 59 éves történetében először jelenik meg benne fonetikai témájú tanulmányválogatás. A 34. kötet szerkesztésének fő vezérelve az volt, hogy a magyar nyelv hangzását elemző fonetikai kutatások palettájának a lehető legtöbb színárnyalatát szemléltesse a nyelvészeti elméleteket tesztelő empirikus vizsgálatoktól az agyi ingerek vizsgálatán át a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő kutatásokig, mint például a klinikai fonetika vagy a beszédtechnológia. Az itt közölt tanulmányok a 2020-as évek elejének pillanatfelvételei magyarországi és külföldi kutatóműhelyekből, ezek mindegyike egy vagy több kísérlet eredményeiről számol be. Szerepelnek a beszéd produkcióját (szegmentális és szupraszegmentális szerkezetét) artikulációs és akusztikai módszertannal együttesen vizsgáló kísérletek, illetve akusztikai elemzések is. A beszédészleléssel foglalkozó cikkek közös vonása, hogy a beszédhangoknál nagyobb nyelvi egységek percepcióját vizsgálják. Végül a kötetben olyan tanulmányok is helyet kaptak, amelyek valamilyen speciális nézőponttal ötvözik a fonetikai megközelítést, a beszédpatológiától a dialektometriáig.
Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero