Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.
Fonetikai tanulmányok
Kontraszt |
Együttható |
b |
SE |
t |
df |
p |
R2m |
R2c |
/s/–/z/, nem mp | (Intercept) | 15,13 | 2,92 |
5,18 |
9,21 |
0,0005 |
0,18 |
0,41 |
sound-z |
9,94 |
2,59 |
3,84 |
42,00 |
0,0004 |
|||
/t/–/d/, nem mp | (Intercept) | 17,09 | 3,25 |
5,26 |
6,00 |
0,0019 |
0,03 |
0,75 |
sound-d |
6,72 |
10,14 |
0,66 |
6,00 |
0,5319 |
|||
/s/–/z/, mp | (Intercept) | 20,42 | 3,08 |
6,63 |
10,00 |
0,0001 |
0,17 |
0,53 |
sound-z |
16,15 |
4,40 |
3,67 |
10,00 |
0,0043 |
|||
/t/–/d/, mp | (Intercept) | 21,00 | 5,47 |
3,84 |
10,00 |
0,0033 |
0,16 |
0,46 |
sound-d |
19,24 |
5,16 |
3,73 |
10,00 |
0,0039 |
|||
nem mp–mp, /z/ | (Intercept) | 25,07 | 6,03 |
4,16 |
16,00 |
0,0007 |
0,08 |
0,5 |
minpair-mp |
11,50 |
7,63 |
1,51 |
16,00 |
0,1513 |
|||
nem mp–mp, /d/ | (Intercept) | 23,81 | 7,69 |
3,10 |
16,00 |
0,0069 |
0,11 |
0,63 |
minpair-mp |
16,43 |
9,73 |
1,69 |
16,00 |
0,1106 |
Tartalomjegyzék
- Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV. • Fonetikai tanulmányok
- Impresszum
- Szerkesztői bevezetés
- A magánhangzók centralizációja és produkciós homogenitása az előrefelé és hátrafelé ható magánhangzók közti koartikulációban – artikulációs és akusztikai adatok
- 1. Bevezetés
- 2. Módszertan
- 3. Eredmények
- 4. Következtetések
- 4.1. A progresszív koartikuláció korlátozott dominanciájának és a regresszív koartikuláció hiányának néhány lehetséges magyarázata
- 4.2. A magánhangzók közötti különbségek néhány lehetséges magyarázata
- 4.3. A mérőszámok közötti eltérések lehetséges magyarázata
- 4.4. Az eredmények általánosíthatóságának korlátai
- 4.1. A progresszív koartikuláció korlátozott dominanciájának és a regresszív koartikuláció hiányának néhány lehetséges magyarázata
- 5. Összefoglalás
- Irodalom
- Magyar magánhangzók artikulációs és akusztikai jellemzői a fonetikai pozíció függvényében álszavakban
- A magyar gemináták típusainak temporális korrelátumai
- Az alapfrekvencia-jellemzők középtávú longitudinális változása fiatal és középkorú felnőttek beszédében
- A homofóniakerülés hatása a zöngeprodukcióban
- A magyar deklaratív kérdések karakterdallamának vizsgálata percepciós kísérlettel
- Nicsak, ki beszél? • A beszélőváltások variabilitása az ismerősség függvényében percepciós szempontból
- Észlelt érzelemkifejezés a dajkanyelvben • Longitudinális változások és az anyai paritás hatása
- A szóhangsúly idegrendszeri reprezentációja
- Beszédtempó és fluencia szklerózis multiplexben
- Palatális approximánsok a kínaiban és a magyarban • A kínai alveolopalatális /ɕ/ szibilánst követő vokális szakasz produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűeknél
- 1. Bevezetés
- 1.1. A kínai frikatívák ejtése magyar anyanyelvűek esetében
- 1.2. A réshangot és magánhangzót tartalmazó kínai hangkapcsolatok vokalikus része, illetve a [j] és [i] megvalósulásai a magyarban
- 1.3. Ortográfiai hatás a kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek nyelvelsajátításában
- 1.4. A jelen kutatás célja és hipotézisei
- 1.1. A kínai frikatívák ejtése magyar anyanyelvűek esetében
- 2. Módszertan
- 3. Eredmények
- 4. Következtetések
- Irodalom
- 1. Bevezetés
- Vokalizmus és konszonantizmus a magyar nyelvjárások hasonlósági mintázataiban
- A BEA továbbfejlesztése és alkalmazása kontrasztív gépi beszédfelismerési kísérletekre
- Főszerkesztői utószó
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2023
ISBN: 978 963 454 864 5
Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 59 éves történetében először jelenik meg benne fonetikai témájú tanulmányválogatás. A 34. kötet szerkesztésének fő vezérelve az volt, hogy a magyar nyelv hangzását elemző fonetikai kutatások palettájának a lehető legtöbb színárnyalatát szemléltesse a nyelvészeti elméleteket tesztelő empirikus vizsgálatoktól az agyi ingerek vizsgálatán át a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő kutatásokig, mint például a klinikai fonetika vagy a beszédtechnológia. Az itt közölt tanulmányok a 2020-as évek elejének pillanatfelvételei magyarországi és külföldi kutatóműhelyekből, ezek mindegyike egy vagy több kísérlet eredményeiről számol be. Szerepelnek a beszéd produkcióját (szegmentális és szupraszegmentális szerkezetét) artikulációs és akusztikai módszertannal együttesen vizsgáló kísérletek, illetve akusztikai elemzések is. A beszédészleléssel foglalkozó cikkek közös vonása, hogy a beszédhangoknál nagyobb nyelvi egységek percepcióját vizsgálják. Végül a kötetben olyan tanulmányok is helyet kaptak, amelyek valamilyen speciális nézőponttal ötvözik a fonetikai megközelítést, a beszédpatológiától a dialektometriáig.
Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero