1.4.1. Magyar vokalikus szegmentumsorok magyar anyanyelvűek ejtésében
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_154_p1/#m1003anyt34_154_p1 (2026. 10. 10.)
| |
| Chicago: | Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645(Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_154_p1/#m1003anyt34_154_p1) | |
| APA: | Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_154_p1/#m1003anyt34_154_p1) |
Azt feltételeztük, hogy (a magyar beszélők esetében) a négy különböző magyar hangsorban ejtett vokalikus szakasz, azaz az /a/, /ja/, /ia/ és /ija/ ejtése eltér egymástól, mert a hangsorokban eltérő számú vokalikus cél van jelen, illetve az /i/ és a /j/ megvalósulása, továbbá a [j] hiátustöltőként és a /j/ megvalósulásaként megjelenő variánsai is különbözőek (H1). Ez a hipotézis a vizsgált paramétereket illetően a következőket jelenti.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_154_p2/#m1003anyt34_154_p2 (2026. 10. 10.)
| |
| Chicago: | Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645(Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_154_p2/#m1003anyt34_154_p2) | |
| APA: | Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_154_p2/#m1003anyt34_154_p2) |
A hangsorok időtartamát illetően azt feltételeztük, hogy a /j/ fonéma megvalósulása egy prototipikus /i/ magánhangzóhoz viszonyítva gyorsabb és dinamikusabb, tehát a /ja/ szótag megvalósulása rövidebb, mint az /ia/ megvalósulása.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_154_p3/#m1003anyt34_154_p3 (2026. 10. 10.)
| |
| Chicago: | Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645(Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_154_p3/#m1003anyt34_154_p3) | |
| APA: | Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_154_p3/#m1003anyt34_154_p3) |
Mivel a /j/-vel megvalósuló /ija/ hangsor az /ia/-hoz képest eggyel több vokalikus céllal rendelkezik, azt is feltételeztük, hogy a hiátustöltővel megvalósuló /ia/ rövidebb időtartamú, mint a fonológiailag /j/-t tartalmazó /ija/.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_154_p4/#m1003anyt34_154_p4 (2026. 10. 10.)
| |
| Chicago: | Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645(Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_154_p4/#m1003anyt34_154_p4) | |
| APA: | Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_154_p4/#m1003anyt34_154_p4) |
Azt is vártuk, hogy az /ia/ és az /ija/ hangsorok között – az első vokalikus cél minőségének egyezése miatt – nem lesz eltérés a célok megvalósulásának időzítésében. A hangsorok utolsó [a] elemét illetően azt vártuk, hogy a [j] gyorsabb megvalósulása miatt a /ja/ hangsorban ez az elem is hamarabb realizálódik, mint az /ia/ esetében. Azonban az /ia/ és /ija/ esetében a fonémikus /j/ realizációjának megjelenése késlelteti az [a] mint cél elérését.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_154_p5/#m1003anyt34_154_p5 (2026. 10. 10.)
| |
| Chicago: | Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645(Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_154_p5/#m1003anyt34_154_p5) | |
| APA: | Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_154_p5/#m1003anyt34_154_p5) |
A /j/ és /i/ megvalósulásainak eltérő képzési helyéből fakadóan azt is vártuk, hogy az első vokalikus cél a /ja/ szótag esetében előrébb helyezkedik el, mint az /ia/ és /ija/ szótagokban. Az /ia/ és /ija/ első vokalikus céljainak minőségében azonban nem feltételezünk eltérést. A hangsor utolsó [a] elemének minőségében nem várunk eltérést a hangsorok között.