1. Bevezetés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__179/#m1003anyt34_177_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__179/#m1003anyt34_177_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__179/#m1003anyt34_177_p1)
Nyelvatlaszaink a 20. században azzal a céllal jöttek létre, hogy reprezentatív forrásanyagot biztosítsanak a magyar nyelvjárások tanulmányozásához, a magyar nyelv térbeli jellegzetességeinek feltárásához, továbbá – a jellegzetességek alapján – nyelvjárási alakulatok elkülönítéséhez. Felhasználásuk a dialektológiai munkákban azonban jobbára megállt egy-egy jelenség szemléltetésénél, vagy néhány „jól kiválasztott” („kimazsolázott”) térképlap felhasználásánál valamely hipotézis alátámasztására. Az egyetlen nagy ívű, kvantitatív szemléletű munka, amely A magyar nyelvjárások atlasza (Deme–Imre 1968–1977, a továbbiakban MNyA.) alapján vállalkozott elsősorban egyes magánhangzók ejtésében megmutatkozó térbeli mintázatok megragadására, Imre Samu monográfiája (1971).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__179/#m1003anyt34_177_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__179/#m1003anyt34_177_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__179/#m1003anyt34_177_p2)
A számítógépes dialektológia elindulása által vált lehetővé, hogy a sok évtizedes munkával összegyűjtött nyelvatlaszadatokat megfelelően rögzítsük, és az ezeket kezelő nyelvészeti technológiák létrehozásával és használatával számításintenzív műveleteket is végezhessünk rajtuk. A dialektometria mint kutatási módszer révén olyan elemzéseket is készíthetünk, amelyekben az egyes jelenségek tekintetében megmutatkozó hasonlóság mértéke összeadódik, s így egyetlen, aggregált adatként mutatja meg a kutatópontpárok közti általános nyelvi hasonlóságot, illetve különbözőséget (Goebl 2005; 2010; Nerbonne et al. 1996; Vargha 2017). A MNyA. dialektometriai elemzései abba az irányba mutatnak, hogy a nyelvi hasonlóság térbeli mintázatainak kialakításában a hangtannak, az adatok lejegyzésében is tükröződő fonetikai tényeknek van kulcsszerepe (Vargha 2015; 2017, 49–66).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__179/#m1003anyt34_177_p3 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__179/#m1003anyt34_177_p3)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__179/#m1003anyt34_177_p3)
Jelen dolgozatban arra vállalkozom, hogy a MNyA., A romániai magyar nyelvjárások atlasza (Murádin–Juhász 1995–2010, a továbbiakban RMNyA.) és A moldvai csángó nyelvjárás atlasza (Gálffy et al. 1991, a továbbiakban MCsNyA.) adatai alapján megnézzem, a fonetikai jellegzetességeken belül a magánhangzók, illetve a mássalhangzók hogyan és milyen mértékben határozzák meg a nyelvjárások közti hasonlóság földrajzi mintázatait. Előzetes elgondolásom szerint a magánhangzók játszanak nagyobb szerepet a nyelvjárások térbeli mintázatainak alakításában, mivel a magánhangzó-minőségek rendszerén belül erős a kölcsönhatás a rendszerelemek között, továbbá nagyobb az ejtésbeli variabilitás, mint a mássalhangzók esetében. Vizsgálataimat az informatizált (számítógépen megfelelően rögzített, l. Vékás 2007) nyelvjárási adatok automatikus elemzési módszereinek megteremtésével, előzetes kutatói csoportosítás nélkül, az adatok automatikus összevetésével végzem.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
