3. Kérdések inkvizitív szemantikai keretben
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__143/#m1032anyt35_141_p1 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__143/#m1032anyt35_141_p1)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__143/#m1032anyt35_141_p1)
A kérdések jelentését hagyományosan azon propozíciók halmazaként ábrázoljuk, melyek egyenként lehetséges válaszai lehetnek a kérdésnek (Hamblin 1973), a propozíciókat pedig világok halmazaként modellezzük, olyan világok halmazaként, melyekben az adott propozíció igaz. Farkas és Roelofsen (2017) inkvizitív szemantikai modellje viszont egységesen kezeli a kérdő és kijelentő mondatokkal kifejezett megnyilatkozásokat, vagyis ugyanazon interpretációs folyamat szükséges mindkettőhöz (l. még: Ciardelli et al. 2013; 2018; Roelofsen–Farkas 2015). Éppen ezért ez az elméleti keret ideális az olyan elfogult kérdések jelentésének modellezéséhez, melyek a diskurzusban állításokhoz hasonlóan viselkednek.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
