5. A természetes nyelvi tagadás fRRG modellje
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__52/#m1032anyt35_50_p1 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__52/#m1032anyt35_50_p1)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__52/#m1032anyt35_50_p1)
Ahogy korábban érveltünk (3. szakasz), a természetes nyelvi tagadás átfogó elemzéséhez egy kétszintű modellt javasolunk, ahol a tagadás a szemantika és az információszerkezet szintjén egyaránt működik. A szintaxis–szemantika interfészen a természetes nyelvi tagadást egy tagmondat szintű operátorként elemezzük, amely a CLAUSE szintaktikai réteg szemantikai tartalmát célozza meg. Ez megfelel a külső tagadás fogalmának. Ez meglehetősen egyértelmű, és egységes szemantikai reprezentációt biztosít az összes, egymástól különböző fókuszszerkezetű mondatnak. A tagadó operátor fasablonját a „testvér-csatolás” művelete (l. 5. ábra) csatolja a CLAUSE réteghez. Ez a művelet megadja a változó értékét, ezáltal meghatározva a tagadás szemantikai hatókörét (8. ábra).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__52/#m1032anyt35_50_p3 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__52/#m1032anyt35_50_p3)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__52/#m1032anyt35_50_p3)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__52/#m1032anyt35_fig_125 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__52/#m1032anyt35_fig_125)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__52/#m1032anyt35_fig_125)
8. ábra: A tagadó operátor testvér-csatolása
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__52/#m1032anyt35_50_p5 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__52/#m1032anyt35_50_p5)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__52/#m1032anyt35_50_p5)
Míg a szemantika szintjén a tagadó operátor hatóköre minden esetben azonos, addig az információszerkezet szintjén a tagadás értelmezése a különböző fókuszszerkezetek szerint változik.1 A továbbiakban azt a javaslatot tesszük, hogy a tagadás az információszerkezet szintjén egy „elutasítás operátornak” (denial operator) felel meg, és a mondat fókuszszerkezete által meghatározott pragmatikai állítást (3.2. szakasz) célozza meg. A pragmatikai strukturálás elemeiben található információt az alkotóelemek által szolgáltatott szemantikai információ alapján kapjuk meg. Ezt az „információegységek” (information units; IU), az információszerkezet (IS) projekció2 alapvető elemei közvetítik. Az információegységek szintaktikai tartományokat jelölnek, amelyek azonban magukban hordozzák a megfelelő szemantikai tartalmat is. Ez kulcsfontosságú a gyakran több alap információegységet tartalmazó fókusztartományok információtartalmának kiszámításában. A fókusztartományok információtartalma részeik szemantikájának unifikációjával vezethető le. Ennek a folyamatnak figyelembe kell vennie a szintaxis és a szemantika kompozícióját az unifikáció megfelelő megszorításai érdekében. Mielőtt rátérünk a tagadás IS projekción belüli modelljére, a következő szakaszban röviden bemutatjuk, hogy a javasolt formális grammatika hogyan vezeti le az alap információegységeket és a fókusztartományokat.
1 Ebben a tanulmányban a tagadás és az információszerkezet kapcsolatát vizsgáljuk, ezért a tagadás mélyebb frame-szemantikai modelljét itt nem tárgyaljuk. Ez önmagában összetett kérdés, ami messze túlmutat a jelen tanulmány keretein.
2 Az „információszerkezet-projekció” az RRG „fókuszprojekciójának” kiterjesztése Balogh (2021) javaslata alapján, amely a fókuszszerkezet mellett a topik–komment szerkezetet is megjeleníti. Ez a kiterjesztés szükséges a mondat információszerkezetének átfogó ábrázolásához, valamint mindazon nyelvi jelenségek megragadásához, ahol a fókuszszerkezet és a topik–komment szerkezet interakcióba lép, mint például az angol also ’is’ linearizációs megszorításainál. A reprezentációk leegyszerűsítése érdekében itt csak a fókuszszerkezetet adjuk meg, amely közvetlenül releváns a tagadással kapcsolatos kérdéseknél.
