4. A határozatlan, határozott és generikus interpretációk

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A formális szemantikai szakirodalomban általánosan elfogadott álláspont szerint a köznevek egy algebrai modellben valamilyen tulajdonságot, azaz adott lehetséges világra leszűkítve valamilyen halmazt denotálnak. Mivel egyrészt a köznév jelölhet anyagnevet, másrészt, ha nem anyagnév, lehet többes számú, a köznévi denotációk strukturált halmazokkal modellezhetők. Link (1983) modelljének több-kevesebb módosításával vagy pontosításával általában valamilyen (fél)hálószerkezet segítségével adható meg a köznevek denotációja, l. többek között Krifka (1989); Landman (1989); Rullmann–You (2006); a félháló-struktúrával kapcsolatos definíciókat a 4.4. szakaszban adom meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a köznevek denotációja individuumhalmaz (akár strukturált, akár nem), akkor ez egy karakterisztikus függvénnyel megadható, vagyis a köznevek alapvetően 〈e,t〉 típusúak; cáfoló adatok híján nincs okunk kételkedni abban, hogy ez minden nyelvben így van. Az azonban nyelvenként változó, hogy a főnévi denotáció mely részének mely eleme és milyen módon kiválasztva lehet a mondatokban interpretációja az adott nyelv csupasz köznévi argumentumainak. Mint azt a következő szakaszban bemutatom, a köznévi denotációkon működő kiválasztási függvényekkel egyszerűen és könnyen összevethetően lehet modellezni ezeket a lehetséges interpretációtípusokat.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave