7.2. Példák

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Figyeljük meg először az alábbi példát. A mondat fő állítása a főmondat PredP-jében van: ez az állítás Mari propozicionális attitűdjéről szól, arról, hogy Mari tudja/sajnálja, hogy esik az eső. Ez az állítás lesz hozzáadva az információs állapothoz. A mondatból szintén következik a beágyazott mondat igazsága, vagyis az, hogy esik az eső. Ez az információ a főmondattól független: az igazsága nem függ a fő állítás igazságától, mert független tény/esemény alapozza meg az igazságát (vö. Abrusán 2011; Yablo 2014).1 Ez az információ nem része a fő állításnak. Vagy már eleve benne van a hallgató információs állapotában, vagy ha nincs, a hallgató utólag hozzáadja az információs állapothoz.2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(69)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pozitív, nem beágyazott, propozicionális attitűdöt kifejező mondatok esetében nincs érezhető különbség az állítás és az ún. preszuppozíció között, tekinthetünk az utóbbira egyfajta mellékállításként.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mi történik, ha a fenti példa tagadás hatókörébe kerül? (NB: Szándékosan olyan példákat használok, amelyekben a tagadás szintaktikai hatóköre egyértelműen az egész mondat.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(70)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tagadás a mondat fő állítására vonatkozik, az ettől független információra nem. Mivel az ’esik az eső’ propozíció független a fő állítástól, nem vonatkozik rá a tagadás. (NB: a mondat többi következménye – például, hogy valaki tudja, hogy esik az eső; vagy hogy Mari azt gondolja, hogy esik az eső; stb. –, nem független a fő állítástól, ezért a tagadás ezekre is vonatkozik). A hallgató ezért frissíti az információs állapotát a fő állítás tagadásával. Ugyanakkor, ha a pozitív mondatban a beágyazott mondat igazságát független tények támasztják alá, nincs okunk kétségbe vonni, hogy a negatív mondatban is független tények támasztják alá a beágyazott mondat igazságát. A maradék független információra viszont nem vonatkozik a tagadás: ha az információs állapot már tartalmazza ezt az információt, nincs más dolga a hallgatónak. Ha az információs állapot nem tartalmaz az esőre vonatkozó információt, akkor ezt az információt a hallgató hozzáadja az információs állapothoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Más a helyzet a következő példa esetében:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(71)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Itt a pozitív mondatból nem következik a beágyazott mondat igazsága, az úgy evidencialitás-jelölő azt jelzi, hogy a beszélő esőről való tudásának Mari a forrása, és nincs erre független információ. Éppen ezért a beágyazott mondat igazságértéke nem független a főmondattól, vagyis attól, hogy Mari mit tud. Ha tagadjuk, hogy Marinak van tudomása az esőről, nincs független tény, amely alátámaszthatja a beágyazott mondat igazságát, ezért nincs faktív inferencia sem. Így a helyzet hasonló ahhoz, mint például a gondol ige esetében: az alábbi (pozitív vagy negatív) mondatból szintén nem következik a beágyazott mondat igazsága, és nincs faktív inferencia sem.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(72)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti példában az azt névmás ige előtti pozíciója azt jelzi, hogy a figyelem a beágyazott mondatra is irányul, nem csak a mátrixigére. Ezért a beágyazott mondat is állítva van, nem csak megemlítve. Bizonyos perceptív és episztemikus igék esetében (pl. hallotta, sejti) az utalószó állhat az ige előtt vagy után. Az első esetben az állítás a mátrixigére és a beágyazott mondatra is vonatkozik (73a). Ilyenkor nincs projekció, és a veridikális inferencia is attól függ, hogy a hallgató mennyire tartja Marit (és az informátorait) megbízható forrásnak. Viszont, ha nincs kitéve az azt, vagy az ige mögött áll, az állítás csak a mátrixigére vonatkozik. Ha az állítás nem vonatkozik az alárendelt mondatra, ebből azt a következtetést tudja levonni a hallgató, hogy a beágyazott mondat független az állítástól, például mert a beszélőnek független bizonyítéka van rá. Ebben az esetben, ha a kontextus is valószínűvé teszi az alárendelt mondat igazságát, projekciót látunk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(73)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sajnálkozik ige esetében, ha az utalószó az ige mögött áll, több eset is lehetséges:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(74)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a beszélő a sajnálkozik igét kommunikatív igeként használja (’sajnálkozva mondja’ értelemben), vélhetőleg nincs független információja az esőről, és a mondat nem is implikálja, hogy esik az eső. Ugyanakkor, olyan kontextusban, ahol a beszélőnek valószínűleg van olyan független információja, amely alátámasztja a beágyazott mondat igazságát, ez az információ következik a mondatból és negatív környezetben projektál is, mert a fő állítás tagadása nem vonatkozik rá.
1 A mondatnak sok más következménye is van (például, hogy valaki tudja, hogy esik az eső; vagy hogy Mari azt gondolja, hogy esik az eső; stb.), de ezek nem függetlenek a fő állítástól.
2 Az egyszerűség kedvéért azt feltételezem, hogy ha a mondatban nincs igemódosító (pl. Mari fut), akkor is a PredP-be mozog az ige.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave